Jan Böhmermann a Neo Magazin Royale című szatirikus műsorának március végi adásában olvasta fel a Recep Tayyip Erdogan török államfőt sértegető versét. Azt mondta: az a szándéka, hogy kitapasztalja, hol vannak a politikai szatíra határai Németországban. A verset válasznak szánta arra, hogy az ankarai vezetők kifogásolták egy másik közszolgálati csatorna, az NDR extra3 című szatirikus műsorának Recep Tayyip Erdogant gúnyoló dalát.

AFP / DPA / Sebastian Castaneda, Britta Pedersen

A német kormány az extra3 szerkesztőinek alkotását védelmébe vette. Jan Böhmermann versét azonban a kancellár elítélte, és ezt Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatása alapján személyesen jelezte Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel egy más ügyben folytatott telefonbeszélgetésén. A kancellár kifejtette, hogy szerinte a műsorvezetője szándékosan megsértette a török államfőt.

A török kormány hétfőn hivatalosan felkérte a német kormányt, hogy hatalmazza fel az igazságszolgáltatást Jan Böhmermann büntetőjogi felelősségre vonására Recep Tayyip Erdogan megsértése miatt. A büntetőtörvénykönyv 103. paragrafusa alapján "felségsértési" ügyben csak a kormány felhatalmazása alapján indítható eljárás. A bűncselekmény legmagasabb büntetési tétele három év szabadságvesztés.

Merkel: ez még nem jelenti Böhmermann bűnösségének kimondását

Angela Merkel pénteken azt mondta: a felhatalmazás a külföldi országok intézményeinek és képviselőinek megsértése miatti büntetőeljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány már bűnösnek mondaná ki  Jan Böhmermannt, a ZDF Neo köztelevízió műsorvezetőjét, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hol húzódik a vélemény, a sajtó és a művészet szabadságának határa.

A döntés csak azt jelenti, hogy a kormány szerint a független igazságszolgáltatás feladata az ügy megítélése – tette hozzá Angela Merkel. "Nem a kormánynak, hanem az ügyészségeknek és a bíróságoknak kell kimondaniuk az utolsó szót" – hangsúlyozta.

Elmondta azt is, hogy a bütetőtörvénykönyv vonatkozó, a XIX. századból származó, úgynevezett felségsértési  paragrafusa "nélkülözhető", ezért még a mostani törvényhozási ciklusban eltörlik.

Jelezte, hogy a koalícióban nem volt egyetértés az ügyben, a jobbközép uniópártok - a CDU/CSU pártszövetség - és a szociáldemokrata párt (SPD) "eltérő felfogással" közelítette meg a kérdést.

A szatíra és a sajtószabadság határai

A CDU/CSU részéről üdvözölték, hogy a kormány eleget tett Ankara kérésének. "A szatírában mindent szabad, de nem minden sértegetés szatíra", arról pedig a bíróságoknak kell határozniuk, hol van a határ a kettő között – emelte ki Volker Kauder, a pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője.

Az SPD bírálta a döntést. Thomas Oppermann, a párt frakcióvezetője elmondta, hogy az üggyel a CDU-s belügyminiszter és a kancellár - a CDU elnöke -, valamint az SPD-s külügyminiszter és az SPD-s igazságügyi miniszter foglalkozott. Nem jutottak egyetértésre, és mivel egyik oldalnak sem volt többsége, a kormány működését szabályozó előírásoknak megfelelően a kancellár döntött az ügyben.

Az SPD szerint Angela Merkel rossz döntést hozott, méghozzá egy korszerűtlen jogszabály alapján, amelyet haladéktalanul meg kell semmisíteni – nyilatkozta Thomas Opperrmann.

Egy modern demokráciában nem járja, hogy szatíráért felségsértési eljárást akasztanak az ember nyakába, és előjogai vannak államfőknek vagy uralkodóknak. A török államfő pedig a mindenkire egyformán érvényes német jogszabályok alapján is eljárhat, feljelentést tehet és elégtételt követelhet, ha úgy érzi, hogy megsértették – tette hozzá.

Az ellenzéki Baloldal társ-frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht szerint a kancellár döntésével "a sajtószabadság megszűnt Németországban".

Újságírószövetség: felesleges döntést hozott Merkel

A német újságírók szövetségének (DJV) elnöke, Frank Überall szerint nem volt szükség arra, hogy Angela Merkel a 103. paragrafus szerinti eljárás megindítása mellett döntsön. A török államfő egy ügyvédi iroda útján már eljárást kezdeményezett ugyanis Jan Böhmermann ellen a mainzi ügyészségen.

Mindenesetre üdvözlendő, hogy a kancellár kilátásba helyezte a paragrafus megszüntetését, mert "a felségsértésnek nincs helye egy demokrácia büntetőtörvénykönyvében" – tette hozzá.

Lapok: Merkel vesztesen kerülhet ki az ügyből

Az első sajtókommentárok szerint Angela Merkel formálisan ugyan megfelelően járt el, hiszen az ügyet átadta az igazságszolgáltatásnak, de olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből vesztesként kerülhet ki, mert a menekültválság kezelésében Törökországgal kezdett együttműködés miatt úgy tűnhet, hogy a török kormánytól függő, kiszolgáltatott helyzetbe került, és emiatt alapvető szabadságjogok csorbulásával járó engedményeket tesz Ankarának.

Ez az érzés nemcsak a Böhmermann-ügy miatt keletkezhet, hanem azért is, mert a kormány nem hozta nyilvánosságra, hogy az ankarai német nagykövetet már az extra3 Recep Tayyip Erdogant gúnyoló dala miatt is berendelték a török külügyminisztériumba. Ez a fejlemény csak török források révén derült ki.

A német kormány álláspontja szerint a Böhmermann-ügy és a menekültválság kezelése független egymástól.