Magyar-magyar vita

Álláspontunk világos és emberséges – ezt Szájer József mondja a vitában a magyar bevándorlási politikáról. A fideszes politikus elutasítja a kötelező kvótákat, és kiemeli: más országnak sem kellene félni, hogy népszavazáson kérdezzék meg a polgáraikat a kérdésről.

Ujhelyi István MSZP-s politikus az "emberséges" jelzőt szóvá is teszi Szájerhez intézett kérdésében, és mindjárt belpolitikai vitát teremt Strasbourgban. Rá is szól a vitát levezető alelnök.

Izgalmas lesz a pozsonyi csúcs

A szlovák elnökség nevében Ivan Korcok külügyminiszter beszél. Szerinte a legnagyobb probléma a bizonytalanság, ezen kell úrrá lenni – arról ügyesen nem ejt egy szót se, hogy a Brexitre, a migránsválságra, a görög krízisre vagy éppen a tejtermelőkre gondol.

Egyben azt ígéri, hogy a pénteken Pozsonyban a britek nélkül rendezendő EU-csúcs segít majd eloszlatni a bizonytalanságokat. (Nincs könnyű helyzetben, hiszen a Brexit alapjaiban írta át a féléves elnökség programját.)

És persze ő is köszönetet mond Junckernek.

Frexit?

Farage után Marine Le Pen, a francia Nemzeti Párt elnöke, a második legnagyobb euroszkeptikus veszi át a szót. Több elődjéhez hasonlóan ő is a fiatalok és az EU kapcsolatáról beszél, ám azt cáfolja, hogy a fiatalok annyira hívei lennének az integrációról. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Franciaországban az ő pártja legnépszerűbb a fiatalok körében – érvel.

Le Pen az első, aki igazán határozottan kritizálja a bizottságot, és azt követeli: hagyja a népeket, hogy döntsenek a sorsukról.

Kérdésre válaszolva pedig megígéri: ha elnökké választják, népszavazást rendez arról, Franciaország maradjon-e az EU tagja.

Farage visszatér

Feléled a plenáris: Nigel Farage, a Brexit fő alakja kapja meg a szót. És rögtön gratulál is Barrosónak új, jól fizető állásához.

A brit euroszkeptikus politikus korábban azt ígérte, a britek kilépéséről szóló népszavazás után nem teszi be a lábát az Európai Parlamentbe, de úgy látszik, ezt eszében sem lett volna kihagyni. Verhofstadtot a "legnagyobb nacionalistának" nevezi, és arról beszél, a WTO keretében történő kereskedelmi megállapodással nem a britek rosszul, hanem a német autógyártók és a francia borászok.

Kis tapsot kap és a "Liar" (hazug) bekiabálásokat, mint mindig a népszavazás óta.

Bizalom, értékek stb.

A vita egyelőre unalmasabb, mint a beszéd. Ezt a Zöldek frakcióvezetője Rebecca Harms sem töri meg, aki az európaiak bizalmának erősítéséről beszél. És arról, hogy az európai országoknak nem csak saját érdekeiket kell előtérbe helyezniük – legyen szó a menekültválságról vagy a klímaváltozásról.

Lobbisták EU-ja

Gabrielle Zimmer, a baloldali GUE/NGL-frakció vezetője sem merészebb elődeinél: a munkahelyek megvédésére tett intézkedések fontosságáról, a nacionalizmus elleni fellépésről beszél. Meg hogy legyen az Európai Bizottságnak is demokratikus legitimitása, mert hogy "az EU-t lobbisták irányítják". Zimmer ezzel arra utalt, hogy a bizottság előző elnöke, José Manuel Barroso a Goldman Sachsnál folytatja – ezzel kapcsolatban egyébként Juncker is vizsgálatot ígért.

Határozott semmitmondás

Pittella kapja az első vastapsot az ülésen, frakciótársai megölelgetik, aztán Syedd Kamall veszi át a szót. Az Európai Konzervatívok és Reformisták frakcióvezetője a két nagy frakció egyeduralmát kritizálja az EP-ben. Legalább erről is értesülhet Juncker.

Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető már önkritikusabb. A belga politikus egyetért az előtte szólókkal abban, hogy válságban van Európa, hogy erősödik a nacionalizmus és a gazdasági protekcionizmus is. Donald Trump amerikai elnökjelöltet is említi az integráció ellenfelei között.

Verhofstadt gyors lépéseket vár el, és azt mondja, a Brexitben is lássuk meg a siker lehetőségét. Sok konkrétat nem említ, ezt miért is gondolja így.

Mogherinit külügyminiszternek

Az Európai Szocialisták frakcióvezetője már nem ennyire elégedett. Pozitívnak nevezi a bizottság kezdeményezéseit például az adóelkerülés elleni harcban, de nagyobb határozottságot vár el. A Brexittel kapcsolatban három hónappal a népszavazás után sem történt még semmi – említi kritikaként Gianni Pittella.

A politikus Federica Mogherinit, a közös külpolitikai első emberét is említi, és azt mondja, megérdemli, hogy az EU külügyminisztere legyen. (Ehhez persze kellene egy egységes uniós külpolitika is.)

Interrailt mindenkinek!

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is az európai értékeket említi a beszédet követő vitában, a legnagyobb képviselőcsoport első embere elégedettnek tűnik a beszéddel és a bizottság munkájával.

A politikus az Interrail vonatbérletet az európai integráció szinonímájaként említi, és azt szeretné, hogy mindenki kapjon egyet 18 éves korábban, hogy bejárhassa az uniót.