"A népesség és a haszonállatok számának növekedése, a kevesebb eső és a hőmérséklet emelkedése okolható a változásért" - mondta Joseph Ogutu, a németországi Hohenheimi Egyetem kutatója.

Az 1977 és 2016 között Kenyában végzett kutatások alapján jutottak erre az eredményre. Kenya vadvilágának jövője komoly veszélyben van gyors, széleskörű és távolba mutató változások nélkül Ogutu szerint.

"Az eredmények azt mutatják, hogy 1977 és 2016 között 68,1 százalékkal csökkent a vadvilág, tehát évente 1,7 százalékkal" - fogalmazott Ogutu. Legnagyobb mértékben a zsiráfok, a kis kuduk, a dél-afrikai antilopok, az impalák, a vízi antilopok, a gnúk, a zsiráfnyakú gazellák, a Grant-gazellák, a varacskos disznók, a Thompson-gazellák, a tehénantilopok, a nyársas antilopok, a lantszarvú antilopok közé tartozó jimelák és a Grévy-zebrák száma csökkent.

A populációk csökkenésének súlyát jelzi az is, hogy 2013-ra hét nagy emlőst nyilvánítottak súlyosan veszélyeztetett fajnak, köztük a fehércombú bóbitásantilopot, a vadászantilopot, vagyis hirolát és a fakó lóantilopot.

A kutatók szerint a helyzet javítása érdekében a vadállatok számára fontos legelőkön le kell állítani az emberi tevékenységet: szükség van egy földhasználati tervre, amely megvédi a vadállatok életterét a népesség és haszonállat-populáció gyors térnyerésének hatásaitól.

A Hohenheimi Egyetem, a Nemzetközi Haszonállat-kutató Intézet és az illetékes kenyai minisztérium által készített tanulmány rávilágított: a vadállatállomány csökkenése veszélyezteti az ország egyik fő bevételi forrását, a kenyai turizmus jövőjét is.