Jens Stoltenberg a The Observernek adott interjúját az MTI szemlézi. A főtitkár nem említi Trump nevét egyszer sem, de az elnök azon kijelentéseire reagál, amelyek elhangzottaka kampányban: a NATO nem feltétlenül védi meg azokat a tagjait, amelyek nem teljesítik az előrásokat, hogy a GDP legalább 2 százalékát fordítsák a védelmi kiadásokra. Ezt ma egyelőre 5 tagállam teljesíti a 22-ből, Magyarország 1,1 százalékkal szintén a nem teljesítők között van.

Stoltenberg próbálja a tendenciákat hangsúlyozni, a tagállamok megígérték, hogy megállítják a költségek csökkentését, és hogy 2024-re mindenki eléri a 2 százalékos arányt. Eddig egyszer lépett érvénybe az egy szövetséges megtámadása esetén aktiválódó kollektív védelemről szóló záradék, 2001. szeptember 11-én, amikor a NATO-szövetséges európaiak harcoltak Afganisztánban.

Ma a szövetság biztonsági helyzete drámaian romlott, Oroszország , a Közel-Kelet és az észak-afrikai helyzet miatt. Nem most van annak az ideje, hogy a széthúzást és a bizonytalanságot növeljék a NATO tagjai.