A török parlament vasárnap késő este elfogadta az utolsót is az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosítási javaslat 18 pontjából, és ezzel újabb lépést tett az úgynevezett prezidenciális rendszer, az államfői jogkör igen jelentős kiszélesítése felé.

A javaslatot múlt hétfőn terjesztette vitára a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), és péntek estig 9-et fogadott el a parlament a 18 pontból, köztük azt, amely szerint a miniszterelnök összes hatásköre a mindenkori köztársasági elnökre száll át, akinek a jövőben államfő lesz a megnevezése.

Jóváhagyta azt is, hogy az államfő jelölhesse ki és menthesse fel a minisztereket, törvényerejű rendeleteket hozhasson, visszaküldhesse a megszavazott törvényeket a parlamentnek átdolgozásra, illetve az alkotmánybíróságot a törvények felülvizsgálatára utasíthassa – miközben ő nevezhet majd ki tizenkettőt a tizenöt alkotmánybíróból.

A vasárnap elfogadott utolsó, 18. pont szerint az államfő megtarthatja párttagságát annak ellenére, hogy eddig köteles volt politikailag semleges maradni.

Bár az összes pontot elfogadta már a török parlament, a szabályok szerint szükség van még egy második, végső szavazásra, hogy az megerősítse az eddigi döntéseket. Ez a voksolás várhatóan szerdán lesz. Ha az 550 képviselő közül legalább 330 igennel szavaz, akkor a változtatásokról népszavazást tartanak. Ha valamelyik pont nem kapja meg a 330 voksot, akkor az kimarad a reformcsomagból, hiába szavazta meg a parlament első nekifutásra.

A prezidenciális rendszerre átállást szorgalmazó Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának, az AKP-nak csak 316 helye van a parlamentben, de számíthat a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának 39 voksára is, így pedig már 355 mandátum támogathatja a reformokat, azaz 25-tel több az elfogadáshoz minimálisan szükségesnél.

A 134 képviselővel rendelkezú, ellenzéki Köztársasági Néppárt attól tart, hogy Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember ural.