Oroszország valószínűleg soha nem lesz az Egyesült Államok barátja és veszélyt jelent - mondta Rex Tillerson, Donald Trump külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatásán, a szenátorok kérdéseire válaszolva. Tillerson ugyanakkor hozzátette, hogy ezzel együtt Oroszország érdekeinek követése nem kiszámíthatatlan. Aleppó orosz bombázását nem elfogadható viselkedésnek nevezte, de Marco Rubio floridai republikánus szenátor kérdésére válaszolva azt mondta: nem nevezné Vlagyimir Putyin orosz elnököt "háborús bűnösnek", de fontolóra venne egy ilyen megnevezést, ha látna bizonyítékokat.

A kijelölt külügyminiszter szerint az Oroszország elleni szankciók hatékony eszközök lehetnek, de ártanak az amerikai vállalatoknak. Mint mondta, a Trump-kormány hivatalba lépéséig támogatja a jelenlegi Moszkva-ellenes szankciók érvényben tartását. Hozzátette: személyesen sohasem lobbizott a büntetőintézkedések ellen, és tudomása szerint az általa vezetett cég sem tett ilyet, amelynek több százmillió dolláros veszteséget okoztak a szankciók. Rex Tillerson alapvetően oroszbarát üzletembernek számít. Több mint 20 éve ismeri Vlagyimir Putyint, akitől 2013-ban a Barátság érdemrendet is átvehette. Vállalatvezetőként az Oroszország elleni gazdasági büntetőintézkedéseket is ellenezte.

Trump a szankciók feloldását meglebegtető mondatai után így jelentősebbnek számítanak Tillerson kijelentései. A jelölt szerint miközben Oroszország a nemzetközi színtéren keresi a módját annak, hogy megbecsülést szerezzen magának, olyan cselekedetekbe bocsátkozott, amelyek szembemennek az amerikai érdekekkel. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek van okuk aggodalomra az orosz expanzív politika miatt, majd Robert Menendez, demokrata párti szenátor kérdésére azt is elmondta, hogy egyetért azzal a megállapítással, hogy a Krím bekebelezése törvényellenes volt és sérti a nemzetközi jogot is. Barack Obama leköszönő elnök kormányát ugyanakkor azzal vádolta meg, hogy nem reagált elég határozottan az orosz fellépésre.

Oroszországnál is keményebben kikelt Kína ellen, ahogy a formálódó Trump-kormány többi tagja is korábban, beleértve az elnököt is. A leendő tárcavezető szerint az ázsiai nagyhatalom nem gyakorolt kellő nyomást Észak-Koreára. Szerinte Washington nem tudja többé elfogadni Peking "üres ígéreteit" és Kína nem volt megbízható partner abból a szempontból, hogy befolyását nem vetette teljesen latba Észak-Korea megfékezése érdekében. Tillerson szerint új megközelítésre van szükség Pekinggel kapcsolatban. A volt vállalatvezető egyúttal bírálta Kína "illegális" szigetépítését a vitatott dél-kínai-tengeri térségben. Szólt arról is, hogy az olyan ellenségek, mint Irán és Észak-Korea komoly fenyegetést jelentenek a világra.

Kubával kapcsolatban Trump jelöltje bírálta a Barack Obama vezette kormányt, mert anélkül közeledett a karibi szigetországhoz, hogy Havanna jelentős előrelépéseket tett volna az emberi jogok kérdésében. A klímaváltozásról szólva Tillerson azt mondta, annak valós a kockázata és a következményei elég súlyosak lehetnek ahhoz, hogy cselekedni kelljen. Ez is szembemegy Trump korábbi kijelentésével, aki a klímaváltozás elméletét a kínaiak használják arra, hogy fékezzék az amerikai gazdaságot.

A meghallgatás elején három szenátor és Robert Gates volt védelmi miniszter mutatta be Tillersont: John Cornyn texasi szenátor szerint a külügyminszter-jelölt "egyedülállóan alkalmas" az amerikai diplomácia irányítására, Ted Cruz, szintén texasi republikánus politikus szerint az Egyesült Államoknak olyan külügyminiszterre van szüksége, aki tisztában van azzal, hogy "Amerika kivételes küldetéssel rendelkezik", Sam Nunn volt demokrata párti szenátor pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok értékrendje különbözik Oroszországétól. A szenátusnak egy ilyen meghallgatáson elméletileg lehetősége van megbuktatnia egy jelöltet, de ez csak ritkán fordul elő. Tillerson esetében senki nem is számít ilyen lépésre, mert a szenátusban többséget alkotnak a repubikánusok.