szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Készek az együttműködésre a közép-ázsiai országot érintő problémákban az Egyesült Államokban, de az Afganisztánt egyszer már megszálló oroszok ettől függetlenül az USA-t és szövetségeseit tartják felelősnek a helyzet kialakulásáért.

Moszkva kész felújítani együttműködését az Afganisztánnal kapcsolatos közös feladatok megoldása érdekében Washingtonnal és a NATO-val - hangsúlyozta Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium ázsiai részlegének vezetője a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában. Ugyanakkor a diplomata úgy vélekedett, hogy az afganisztáni helyzet alakulásáért a "fő felelősség" az Egyesült Államokat és NATO-szövetségeseit terheli, mivel továbbra sem sikerült megoldani a legfőbb feladatokat a biztonság és az afgán államiság helyreállítása terén.

Szerinte az afganisztáni biztonsági helyzet romlásától a jelentős pénzügyi ráfordítás ellenére a NATO-tagállamok szenvednek, amelyek - a többi között Afganisztánból érkező - migrációs hullámmal, megnövekedett terrorveszéllyel és kábítószer kereskedelemmel kénytelenek megbirkózni.
Kabulov emellett arra figyelmeztetet, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, amely megvetette lábát a közép-ázsiai országban, belátható időn belül megtöbbszörözheti harcosai számát. Az orosz diplomata szerint az Iszlám Állam jelenleg mintegy 3500 embert tart fegyverben, viszont az úgynevezett alvó sejteket is hozzátéve ez szám akár sokszorosa is lehet.

Kabulov elmondta: az Iszlám Állam főleg a kelet-afganisztáni Nangarhar és Kunár tartományokban rendelkezik erős befolyással, de meglehetősen aktív az ország északi és déli felében is.
Különösen aggasztják Moszkvát azok az értesülések, miszerint Afganisztán Türkmenisztánnal közös határán mintegy ezer dzsihadista tartózkodik - tette hozzá.

Az orosz diplomata szerint Afganisztán túlnyomó részét a kabuli vezetés erői uralják, ugyanakkor az ország mintegy 10 százalékát ellenzéki fegyveresek tartják ellenőrzésük alatt. Kabulov az egyre romló biztonsági helyzetre tekintettel hangsúlyozta: nem ez a legalkalmasabb időpont, hogy Washington visszavonja csapatait Afganisztánból. Szerinte az afgán biztonsági erők - egy sor ok miatt - képtelenek tartani magukat a fegyveres lázadókkal szemben. "Ilyen körülmények között a külföldi katonák elhamarkodott kivonása beláthatatlan következményekkel járna és megsemmisítené még azokat a minimális pozitív eredményeket is, amelyeket az elmúlt években sikerült elérni" - fűzte hozzá.

John Nicholson, az afganisztáni NATO-erők parancsnoka az amerikai szenátus védelmi bizottságának meghallgatásán az afgán katonák kiképzését végző katonai kontingens megerősítését szorgalmazta. Szerinte "több ezer" további katonára lenne szükség az afgán hadsereg megfelelő kiképzéséhez.

Nicholson elmondta: az afganisztáni helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy most Oroszország is beavatkozik. Moszkva szerinte legitimálja a radikális iszlamista tálibokat azzal, hogy elterjesztette róluk: ők is az Iszlám Állam ellen  harcolnak. Ez nem így van - tette hozzá.
Az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák számát az év eleji mintegy 10 ezer főről időközben 8400-ra csökkentették, emellett még mindig nem világos, hogy milyen stratégiát akar követni Donald Trump új amerikai elnök a közép-ázsiai országgal kapcsolatban.
A Kreml februárban tervez egy Afganisztán-konferenciát, a kabuli vezetés mellett Kína, Pakisztán, India és Irán képviselőivel. Az Egyesült Államokat nem említették a meghívottak között. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a tálibokat is meghívták, hogy részt vegyenek a találkozón.

Afganisztánt 1979-től fogva 10 éven átt tartotta megszállva a Szovjetunió. Az elhúzódó háború a szovjet birodalom összeomlásának egyik oka volt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!