Az oroszlán barlangjában, a NATO főtitkárának beszéde után nem sokkal szólalt fel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Azzal kezdte beszédét, hogy 10 éve Vlagyimir Putyin ugyanerről a konferenciáról üzente azt, hogy közös lépésekre van szükség egyoldalú döntések helyett. Most viszont ott tartunk, hogy a hidegháború utáni békés világ végetért. Az intézmények kudarcot vallottak. Elég csak a demokratikus kezdeményezésekre nézni a Közel-Keleten. Idén lesz 20 éves a NATO-Oroszosrszág párizsi megegyezése és Lavrov szerint ennek az alapja a közös tisztelet volt, nem pedig az, hogy demarkációs vonalak jöjjenek létre Európában. "Sokan mondják, hogy a háború az emberek fejében kezdődik, sokan viszont azt hiszik, ott is ér véget, de ez nem így van" - mondta az orosz külügyminiszter.

"A globalizmus egy elitklub terjeszkedésévé vált"

A globalizáció szerinte fokozatosan átalakult egy elitklub terjeszkedésévé. A felelős vezetőknek most egy demokratikus, egyenlőségre alapuló világot kellene létrehoznia: "Ha gondolják, nevezzék a Nyugat-utáni világnak". Szerinte Oroszország sosem titkolta szándékait, amik a jó szomszédság és kölcsönös tisztelet. Az orosz állam egy eurázsiai hatalom sokféle kultúrával és etnikummal. Ez az alapja az Európával folytatott kapcsolatuknak is. "Sok millió orosz ember halt meg Európa békéjéért, ezért sem örülünk annak, hogy az EU nem hagy fel oroszellenes politikájával" - mondta. Szerinte egy ruszofób kisebbség politikájnak köszönhető a mostani helyzet. Amerikára kitérve azt mondta az Egyesült Államok és Oroszország sosem álltak egymással háborúban, sokkal több konstruktív példát lehet kiemelni közös történelmükből, mint negatívat és most is nyíltan tekintenek a jövőbe.

Úgy foglamazott, Oroszország nem keresi a konflintusokat, de megvédi az érdekeit. "Együtt viszont véget vethetünk az igazság utáni világnak és eljöhet a hazugság utáni világ" - zárta beszédét Szergej Lavrov.

Mikor az orosz határ közelében végzett jelentős méretű katonai műveletkről kérdezték, Lavrov azt mondta, az orosz-NATO viszony történetében 2008 után befagytak a kapcsolatok. Tavaly júliusban volt egy javaslat egy közös NATO-orosz találkozóra, de egészen eddig nem került rá sor. Tegnap megegyeztek, hogy márciusban végre megtartják a találkozót.

"Mielőtt belekezdenénk egymás hibáztatásába, mielőtt NATO-erők kiterjesztésére kerül sor, át kellene beszélnünk milyen erők állnak szemben a határokon. Így nyilvánvaló lesz, milyen helyzetben van az európai határok biztonsága. Mi nem szakítottuk meg az együttműködést a NATO-val, még egyszer hangsúlyoznám" - emelte ki válaszában a külügyminiszter.

Mitől félnek a külföldi tudósítók?

Mikor arra kérték, hogy adjon egy pozitív jelet Oroszország részéről, Lavrov úgy válaszolt, a minszki egyezmény alapja ugyan a nehéztüzérség kivonása, de a 30 napos határidő után a kijevi vezetésnek tárgyalnia kellett volna a szakadár vezetéssel, ez is része volt a megállapodásnak. Azóta a fegyverek visszakerültek. Oroszországot sokan hibáztatják, Putyint személyesen azért, mert  egyes hírek szerint élőpajzsot képez Donbasz lakosságából. "Ezek képtelen hazugságok" - véli Lavrov. Ahogyan az is, hogy orosz erők bombázzák Donyecket, hogy utána Ukrajnát hibáztathassák. "A körzetben iskolák, kórházak állnak romokban. Én nézem a CNN-t, a BBC-t és a Fox News-t is. Nem látom, hogy ugyanazt a bátor tudósítást végeznék a helyszínről, mint a mi médiánk. Szeretném megtudni vannak-e ennek biztonsági előírások, amik ezt akadályozzák. Szeretném ha mindenki látná micsoda humanitárius tragédiát okoznak a létfontosságú intézmények bombázása. Az ukrán erők nem engedik őket oda, vagy a saját munkaadóik? Érdekelne-2 - töprengett Lavrov.

Nemrég látott azonban egy riportot a Washington Post-ban, ahol arról számoltak be, hogy paramilitáris ukrán erők állomásoznak a fronton, amik ukrán ultranacionalistákból állnak és senkinek nem felelnek. "Kijev felelős azért, hogy ilyen szélsőséges erők vesznek részt a konfliktusban, köztük külföldi neonáci csoportok is" - emelte ki. Szerinte amíg a Nyugat nem vesz ezekről tudomást, addig nincs elég információ birtokában és nem lesz előrelépés a biztonság elősegítésében. Hozzátette, azt akarják elérni, hogy a donbasszi szakadár erők ugyanúgy amnesztiában részesüljenek, ahogyan a majdani tüntetők is megkapták ezt a kijevi események után.

Ami a külföldi választásokba való beavatkozást illeti, Lavrov szerint mikor Oroszországot hibáztatják soha senki nem kéri számon a tényeket. Néhány éve kiderült, hogy az egész német vezetést megfigyelik az amerikaiak, a 2012-es francia kampányokat megfigyeli a CIA, erre nem volt reakció. Szerinte Oroszország volt az egyik első az ENSZ-ben, amely elindította a kiberbiztonságról szóló párbeszédet. "Ma Merkel kancellár arról beszélt, hogy a NATO-orosz tanácskozás reagálhatna erre. Érdekes felvetés. Ha a NATO egyik legfontosabb országa ezt mondja, az azt jelenti, hogy legalább ők szeretnék, ha újraindítanánk ezt a párbeszédet" - reagált némileg optimistán Lavrov a beszélgetés végén.