Átrepült két amerikai B-1B típusú hadászati bombázó hétfőn az ország szövetségese, Dél-Korea felett, válaszul az észak-koreai nukleáris és rakétakísérleti programokra. A gépek a csendes-óceáni Guam szigetén lévő Anderson légitámaszpontról szálltak fel és a Keleti-tenger felett repültek tovább, majd a Koreai-félsziget közelében tartózkodó Carl Vinson amerikai repülőgép-hordozó fedélzetén lévő harci gépekkel, valamint dél-koreai vadászgépekkel közösen gyakorlatoztak. Egy dél-koreai katonai forrás szerint a manőver 2-3 órát tartott.

Lori Hodge alezredes, az amerikai csendes-óceáni légierő (PACAF) szóvivője azt mondta, hogy a gépek gyakorló küldetésben vettek részt dél-koreai és japán szövetségesükkel együtt.

A KCNA észak-koreai hírügynökség angol nyelvű szolgálata azt írta, a B-1B gépek azt gyakorolták, miképpen dobjanak le nukleáris bombákat Észak-Korea nagyobb célpontjaira. A jelentés szerint a hadászati csapásmérő műveletet összhangba hozták a térségben tartózkodó amerikai repülőgép-hordozóval, valamint a Michigan amerikai tengeralattjáróval.

A Japán-tengeren tartózkodik jelenleg a Carl Vinson atommeghajtású repülőgép-hordozó vezette, négy hadihajóból álló egység, valamint a Michigan atommeghajtású tengeralattjáró, amelynek fedélzetén robotrepülőgépek vannak.

Kedden a japán Kjúsú szigeten lévő Szaszebo haditengerészeti kikötőbe befutott a Cheyenne atom-tengeralattjáró, fedélzetén ugyan nincs atomfegyver, de nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgéppel szerelték fel, amelyek képesek csapást mérni földi célpontokra.

Hivatalos közlés szerint az amerikai tengeralattjáró, amelynek fedélzetén 138 fős személyzet van, csupán készleteinek feltöltésére tért be a japán dél-keleti részén, közel a Koreai-félszigethez fekvő kikötőbe, de többen úgy vélik, hogy megjelenése összefüggésben áll a térségben kialakult feszült helyzettel.

Eközben hadrendbe állították Dél-Koreában a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert, amely így készen áll arra, hogy elhárítson egy esetleges észak-koreai rakétatámadást, erősítette meg korábban Rob Manning, a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok (USFK) szóvivője.

Donald Trump közben a Bloombergnek adott interjújában azt nyilatkozta, hogy "megfelelő körülmények" között találkozna Kim Dzsong Unnnal. "Helyénvaló lenne, ha találkoznék vele, abszolút szeretném is, megtiszteltetésnek venném" – fogalmazott az amerikai elnök. Az Egyesült Államok és Észak-Korea között nincs diplomáciai kapcsolat.

A seriff és a provokátor: Trump nagy Észak-Korea-kihívása

Külpolitikai kérdések ritkán döntenek el választásokat az Egyesült Államokban, Donald Trump elnökjelöltként azonban mégis a bezárkózás mellett érvelt. „ America First" szlogenje, valamint azon ígéretei, miszerint az USA szövetségeseinek mostantól egyedül kell majd megvédeniük magukat (emlékezhetünk rá, a kampányban még arról is volt szó, hogy Japán és Dél-Korea fejlesszen ki saját atomfegyvert) komoly aggodalmakhoz vezettek mind az európai, mind pedig az ázsiai szövetségesek köreiben.