"A lengyel nép Európa lelke, bár sokat szenvedett a múlt században, a lengyel nemzetet sohasem lehetett kitörölni a történelemből, és sohasem veszítette el a büszkeségét" – mondta a varsói Krasinski téren az amerikai elnök nagy ovációval fogadott beszédében. Történt mindez egy nappal a hamburgi G20-csúcs, a Putyinnal történt várva várt első meetingje előtt, és a várakozás, valamint az amúgy nagyon összeszedett varsói beszéd számos eleme alaposan elterelte a figyelmet egy apró protokolláris gikszerről.

Donald Trump ugyanis - 1989 óta első amerikai elnökként - úgy látogatott el a lengyel fővárosba, hogy nem tette tiszteletét a varsói gettó emlékművénél, helyette lánya, Ivanka pótolta, amit ilyenkor pótolni lehet. A Krasinski téri emlékmű az 1944-es, nácikkal szembeni hősies varsói felkelésnek állít emléket, de eddig nem akadt elnök, aki ne látogatott volna el az egy évvel korábbi gettólázadás helyszínére. Pláne, hogy Trump beszédében nem hagyta említés nélkül a lengyel zsidók sorsát sem a holokauszt idején.

A lengyelországi zsidó közösségek vezetői közös nyilatkozatukban "mély sajnálatukat" fejezték ki a látogatás elmaradása, az amerikai elnökök által követett hagyományok felrúgása miatt, megemlítve, hogy Trump ráadásul egészen közel, úgy másfél kilométerre beszélt a gettó-emlékműtől, élesen odaszúrva azt a megjegyzést is, hogy remélik, a látogatás mellőzése "nem az amerikai nép attitüdjét és érzéseit tükrözi." A levél azt írja, hogy az amerikai elnökök eddigi gesztusa "az elismerés, a szolidaritás és a remény" kifejezését jelentette a zsidóság számára, amely "a holokauszt horrorja és a kommunizmus pusztítása után, a demokratikus Lengyelországban újjáépítette közösségeit."

A The Washington Post és az AP is megjegyzi, hogy az elnök alig 24 órás varsói villámlátogatása megnehezíthette a gettólátogatás beiktatását, ezért szervezhették úgy, hogy lánya, a zsidóságba betért Ivanka helyezett el koszorút és virágokat a hősök emlékművénél. Lehet azonban, hogy nem a szűkre szabott időkeret az oka annak, hogy Trump kihagyta a varsói gettót, hanem egy radikális jobboldali amerikai-lengyel történész professzor.

Facebook

A Hope Not Hate brit antirasszista civil szervezet (a Searchlight nevű radikális-baloldali, antináci tényfeltáró oldal utóda) szerzője, Rafal Pankowski, az egyik legismertebb lengyel szélsőjobbügyi szakértő legalábbis azt állítja, hogy valójában Marek J. Chodakiewicz állhat a protokoll felrúgása mögött. Chodakiewicz a szervezet szerint úgy kerül a képbe, hogy a lengyel állami média beszámolt róla: ő is közreműködött a Krasinski téri beszéd összeállításában (eddig azt lehetett tudni, hogy a beszédet tanácsadója, Stephen Miller írta).

A történész, akinek a kelet-európai és a lengyel történelem, valamint a lengyel-zsidó viszony a szakterülete, meg is szólalt a híradóban, kommentálva a beszéd egyes elemeit, sőt, azzal is eldicsekedett, hogy ő is az elnöki delegációval, az Air Force One-nal repült Varsóba. A Gazeta Wyborcza szerint a TVP állami csatornán még azt is elismerte, hogy a G20 csúcs előtt külpolitikai tanácsokat adott Trumpnak.

A brit szervezet szerint Chodakiewicz régóta kapcsolódik a radikális jobboldalhoz, és leginkább arról híres, hogy tagadja a lengyel felelősséget az antiszemita atrocitásokban, leginkább a hírhedt 1941-es jedwabnei pogromban. A Hope Not Hate szerint a történész többször is magukra a zsidókra hárította a felelősséget lengyel szomszédaik embertelen viselkedéséért, és csak ritkán mulasztotta el kihangsúlyozni a zsidók szerepét a kommunizmusban. Chodakiewicz három éve felszólalt a radikális jobboldali Ruch Narodowy párt rendezvényén, azt állítva: "katolikus Lengyelországot akarunk, nem bolsevikot, multikulturálisat vagy meleget."

Miután 2009-ben a Southern Poverty Law Center nevű amerikai balos antirasszista szervezet hosszú írást tett közzé a történész sajátos nézeteiről, Chodakiewicz-et eltanácsolták a washingtoni Holocaust Memorial Museum-ot irányító Tanácsból, ahová még George W. Bush nevezte ki 12 éve. Ami pedig a két varsói emlékművet illeti, a brit szervezet szerint egy jobboldali publicista, Stanislaw Janecki állította, hogy Chodakiewicz sugallhatta az amerikaiaknak az 1944-es lengyel felkelés helyszínét az 1943-as zsidó gettóbeli emlékmű helyett.

Chodakiewicz "alaptalannak" nevezte azt a vádat, hogy ő antiszemita lenne, és ugyanígy kiáll mellette az ügyről beszámoló Newsweek számos lengyel és zsidó kommentelője. A The Algemeiner című amerikai zsidó lap publicistája, Shmuley Boteach rabbi pedig elismeri, hogy Trumpnak el kellett volna mennie a varsói gettó emlékművéhez, de azt írja, ennek dacára Trump már számos külpolitikai lépésével bizonyította, hogy Izrael és a zsidóság barátja.