"Öreg vagyok már és gyenge is, hivatalosan visszavonultam, de megszegem a közügyekkel kapcsolatos hallgatási fogadalmamat, mert mélyen elszomorít országod muszlim kisebbségének, a rohingjáknak a sorsa" – írja Tutu a Facebookon közzétett levelében, és hozzáteszi: húgának érzi Aung Szan Szú Kjit, és az asztalán sokáig ott volt a fényképe, hogy emlékeztesse az igazságtalanságra, melyet a burmai vezetőnek ki kellett állnia és az áldozatokra, melyeket meg kellett hoznia Mianmar népe iránti elkötelezettsége és szeretete miatt.

"A becsület jelképe voltál" – fogalmaz Tutu, világossá téve, hogy Aung Szan Szú Kji kiszabadulása, majd politikai felemelkedése reményt keltett, de a rohingják elleni "lassú népirtás" és "etnikai tisztogatás" folytatódott, és az elmúlt időszakban fel is gyorsult, ami fájdalmat okoz és félelmet ébreszt.

A Nobel-békedíjas érsek rámutat, hogy lehet eltérő az emberek kinézete, és imádhatnak különböző isteneket, "s lehet, hogy valakinek a tűzereje is nagyobb, de senki sem magasabb vagy alacsonyabb rendű másoknál".

"Kedves húgom, ha a hallgatásod a politikai ára annak, hogy elfoglalhasd Mianmar legfelső hivatalát, akkor ez az ár bizonyosan túl magas. Az az ország, amely nem lel békét önmagával, amely képtelen felismerni és megvédeni minden népének méltóságát és értékét, az nem szabad ország. Nem illő, hogy egy ilyen országot a becsület jelképe irányítson" – foglal állást a 85 éves dél-afrikai anglikán érsek, aki levelét azzal zárja: imádkozik azért, hogy Aung Szan Szú Kji ismét bátor legyen "a kibontakozó rémtettek" közepette, felemelje hangját az igazság, az emberi jogok és népe egysége érdekében.

"Imádkozunk, hogy avatkozz közbe az elharapódzó válságba, s vezesd vissza népedet az igazság útjára" – zárul Desmond Tutu nyílt levele.

Aung Szan Szú Kjit az országot korábban irányító katonai junta bebörtönözte, majd házi őrizetben tartotta; hiába nyert pártja 1990-ben elsöprő többséggel, az eredményt a katonai diktatúra megsemmisítette. A junta a 2010-es évek elején viszont főleg gazdasági kényszerből úgy döntött, hogy kénytelen nyitni a világ felé, így fokozatosan felszámolta a katonai diktatúrát. Aung Szan Szú Kji tavaly óta külügyminiszter és első államtanácsos, vagyis gyakorlatilag ő a miniszterelnök.

A rohingják gyakorlatilag teljes jogfosztottságban élnek a mianmari Arakán államban, még állampolgárságuk sincs. A hadsereg jogvédők szerint szörnyű rémtetteket és népirtást követ el ellenük, falvakat égetnek fel és irtanak ki. Az erőszak elől már mintegy negyedmillió rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe.