Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Vlagyimir Putyin orosz államfő személyében olyan politikust látogat meg kedden (ismét) Orbán Viktor, akiről a nyugati államok – nem utolsósorban Magyarország szövetségesei – pontosan tudják, hogy folyamatosan nem mond igazat. Legutóbb akkor vált ez világossá, amikor azt állította, hogy a márciusi angliai Szkripal-merényletet elkövető két orosz férfi egyszerű, titkosszolgálatokhoz nem köthető állampolgár.

Furcsa körülmények között látogat kedden Moszkvába Orbán Viktor. Minden korábbinál kevesebbet tudni például arról, hogy pontosan miről fog tárgyalni az orosz fővárosban Vlagyimir Putyinnal. Rácz András Oroszország-szakértő, az Észt Külügyi Intézet külsős munkatársa szerint biztosra vehető, hogy Paks II., a metró és a közös vonatgyártás ügye napirendre kerül. „Az utóbbi években mindig februárban voltak a hivatalos találkozók, az idén ezeket most a választások miatt elhalasztották. Ez protokolláris értelemben rendben van, viszont

tartalmilag egyáltalán nem látszik, miért van szükség a megbeszélésre.

– mondta Rácz András, aki szerint viszont a Sargentini-jelentés elfogadása árnyalja a képet. „Nem lenne meglepő, hogy az orosz kapcsolatokat a magyar kormány demonstratív jelleggel arra akarja használni, hogy megmutassa, ha Európának nem kellünk, Moszkvában még szívesen látnak” – magyarázta.

AFP / Alexey Druzhinin

A HVG értesülései szerint a magyar külügyben akkora a bizonytalanság, hogy amikor egy hosszú ideje Magyarországon élő orosz diplomata augusztus végén bent járt a minisztériumban, megkérdezték tőle a Bem rakparton, hogy mi várható a moszkvai Orbán–Putyin-csúcson. Ő mondta azt, hogy nem várható jelentős szerződések aláírása.

Nemcsak a napirendi pontok körüli, a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság miatt különleges a mostani találkozó, hanem azért is, mert Oroszország az utóbbi hetekben több súlyos politikai és presztízsveszteséget elszenvedett.

„Nagy-Britanniában például nyilvánosságra hozták és beazonosították a márciusi dél-angliai Szkripal-merénylet állítólagos elkövetőit, Putyin pedig beleszaladt abba, hogy azt állította róluk, polgári személyek. Kiderült azonban, hogy nemcsak az oroszok kutakodnak külföldön, hanem a nyugatiak is Oroszországban, s feltörték az orosz belügyi nyilvántartásokat, ami alapján egyértelművé vált, hogy a britek által megnevezett személyeknek valóban közük van a titkosszolgálatokhoz” – mondta Sz. Bíró Zoltán történész. Szerinte az is komoly presztízs- és befolyásveszteséget hozott Moszkvának, hogy a konstantinápolyi pátriárka, még ha ez egyelőre formálisan nem következett be, gyakorlatilag elismerte az ukrán ortodox egyház függetlenségét, amivel kivett Moszkva kezéből egy komoly ukrajnai befolyásolási eszközt.

MTI / AP / Londoni rendőrség

„Valami miatt a magyar miniszterelnök mégse mondja vissza a moszkvai meghívást, holott ezt – akár úgy, hogy valamilyen udvariasan megfogalmazott körülményre hivatkozna – nyugodtan megtehetné.  De mert nem teszi, felmerül a kérdés,

mi az a függés, ami megakadályozza ebben, amiről a közvéleménynek csupán feltételezései lehetnek, bizonyítékai viszont nem?

A másik feltételezés, hogy Orbán arra számít, a jövő évi EP-választáson nagyon megerősödnek a jobboldali populista és Oroszországgal igencsak megengedően viselkedő pártok, s az évi két találkozóval Orbán demonstrálni tudja, mennyire szoros a Putyin és közte kialakult kapcsolat, így van még egy olyan ok, ami miatt őt illeti meg a populisták közötti vezetőszerep” – magyarázta Sz. Bíró.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament Delegációs termében tartott sajtótájékoztatón 2015. február 17-én
Reviczky Zsolt

A látványos barátság ellenére nem valószínű, hogy Magyarország, amely a közelmúltban ugyancsak megszavazta a Moszkva elleni EU-s szankciók meghosszabbítását, belátható időn belül úgy döntene, megvétózza a Budapest által kártékonynak tartott büntetőintézkedéseket életben tartását. „A pávatánc folytatódni fog, ám aligha tesz Magyarország olyat, ami visszafordíthatatlan lenne. A vétó pedig ilyen lenne” – állította Rácz András.

Szerinte Magyarország a már késésben lévő Paks II. projekt ügyében sem tesz visszafordíthatatlant, már csak azért sem, mert egyre kevésbé látszik a lelkesedés az atomerőmű megépítése iránt.

„Süli János egy júniusi nyilatkozata szerint a két új blokk beüzemeléséhez még több ezer engedély hiányzik, ebből több száz az építkezés elkezdéséhez is kellene. Az orosz oldalon nem értik, hogyan lehet ez, hiszen a Fidesz már kilenc éve hatalmon van, mégsem halad az engedélyezés. Egy lehetséges értelemzése a történteknek, hogy a

a kormányban egyesek kezdenek rájönni, hogy mégsem akarják ezt felépíteni.

Az építkezés ugyanis arra a hipotézisre alapult, hogy Európában a jövőben emelkedni fog az áramár és tartósan magas marad. Most már látszik, hogy ez a megújulók, az amerikai palagáz, illetve az európai villamosenergia-piac integrációja miatt valószínűleg nem lesz így” – magyarázta Rácz András, megemlítve, hogy Bulgária 2012-ben már kiszállt egy orosz atomerőmű projektből, s ezért 600 millió eurós kötbért kellene fizetnie, ám eddig egyetlen levát nem utalt át. Akadnak elemzők, akik szerint nem kizárt, a cél az, hogy

minél több pénzt hívjanak le az orosz hitelből és tegyenek át magánzsebekbe.

Sz. Bíró Zoltán szerint az oroszbarátságnak gátat szab, hogy a magyar lakosság továbbra sem Moszkva-párti, a társadalom többsége – főként a fiatalok – egyértelműen nyugati irányultságúak. „Mindez annak ellenére van így, hogy a hatalom hihetetlen szorgalommal dolgozik azon, hogy

a magyarok olyan Oroszország-képet kapjanak, aminek nem sok köze van a valósághoz.

De alighanem a konzervatív táborhoz tartozó tájékozottabb embereket sem tölti el jó érzéssel az Orbán-féle keleti orientációs fordulat” – vélekedett a történész. Aki szerint az sem zárható ki, hogy Paks-ügyben kijózanodóban van a magyar kormány. „Ha erős lenne a politikai akarat, akkor valószínűleg az építkezést övező csúszások nem történhettek volna meg” – mondta.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!