A korábbi állampártnak tartott Keresztényszociális Unió (CSU) elveszítette varázserejét (37,2% a vasárnapi választáson), és egyre inkább hasonlít egy olyan politikai erőhöz, amilyenné soha nem akart válni. Kezd tehát egy normális, a többi közül nem kitűnő párthoz hasonlítani. A szociáldemokraták (9,7%) biztos úton menetelnek a jelentéktelenség felé, a Zöldek viszont a realista, konzervatív irányvonalat képviselő politikával nagy sikereket tudtak elérni (17,5%). Az AfD (10,2%) még nagyobb térnyerését a CSU-ból kiábrándult Szabad Választók (11,6) akadályozták meg. A német néppártok fokozatos térvesztésének egy fontos állomása volt a bajor választás, melynek következményei nemcsak Münchenben, hanem Berlinben is éreztetni fogják hatásukat.

Egy párt a sok közül

A német politikában a CSU annak köszönhette létjogosultságát, hogy szinte minden bajor tartományi választáson sikerrel biztosította magának az abszolút többséget, ezáltal a konzervatív uniópártokon belül nélkülözhetetlen erővé tette magát. Ez a premissza a vasárnapi tartományi választás után komoly csorbát szenvedett: 37 százalék körüli eredményével a CSU-t már nem feltétlen illeti meg a primus inter pares jelző. Jóllehet egy ilyen eredményről a testvér CDU bármely tartományi szervezete csak álmodhatna, Bajorországban ez a teljesítmény nagyon messze van az elvártaktól. A páratlan politikai erőből és a bajor gazdaság lenyűgöző teljesítményéből fakadó varázserő elillanóban van a keresztényszociálisoknál. A CSU korábban minden eszközzel harcolt a hagyományos, konzervatív párttá való „lefokozódás” ellen, a folyamat azonban feltartóztathatatlannak tűnik.

Horst Seehofer német belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke elfoglalja helyét a párt vezetőségi ülésén Münchenben a bajor tartományi választás másnapján, 2018. október 15-én

MTI / EPA / Philipp Guelland

A tavaly szeptemberi parlamenti választások után Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, CSU-elnök úgy fogalmazott, hogy a párt jobb szárnya az AfD felemelkedésével kinyílt, amit mindenáron le kell zárni, hiszen (emlékezve a nagyra tartott bajor miniszterelnök, Franz Josef Strauß szavaira) jobbra a CSU-tól „csak a fal van”. A pártvezetés által akkor levont konzekvencia, mely a mostani tartományi választáson a párt fő stratégiai irányvonala volt, a következőképp foglalható össze: Merkel és a CDU folyamatos tűz alatt tartásával és az AfD-s retorika és a politikai témák átvételével a cél az utóbbihoz vándorolt szavazók visszaszerzése. A stratégiai sikerességét illetően vessünk egy pillantást a következő számokra. A CSU 160 000 szavazót veszített az AfD javára, választóik háromnegyede szerint a párt túl sok időt szentelt a menekültpolitikának, a fele pedig nincs megelégedve a berlini nagykoalíciós kormány munkájával. Legkésőbb vasárnap este nyilvánvalóvá vált, hogy a CSU-s stratégia az AfD visszaszorítására csődöt mondott.

A gyenge választási szereplést rendszerint a felelősségre vonás szokta követni. Ez a feladat azonban nem lesz egyszerű CSU-s körökben. A legnépszerűtlenebb tartományi miniszterelnök a pártbázison belül viszonylag stabil pozícióval bír, Markus Söder így szinte biztosan a helyén marad. Horst Seehofer pártelnök és belügyminiszter kollektív felelősségről beszélt a választást követő nyilatkozataiban. Miként a nyár eleji, az uniópártokon belüli testvérharcoknál, ő most sem kívánna mindenért egyedül felelősséget vállalni. Amennyiben távoznia kellene a politikából, azt biztosan nem egyedül tenné, valakit vinne magával – ez azonban megnehezítené a „tisztességben jelentéktelenné válás” folyamatát. Seehofert pártelnökként formálisan senki sem kényszerítheti lemondásra, a 37 százalékos eredmény pedig a jelek szerint még épp nem éri el a fájdalomküszöböt. A komoly felelősségre vonás így első körben elmaradhat a CSU-ban.

Politikai átrendeződés

A CSU-nál nagyobbat csak a szociáldemokraták zuhantak. Az SPD sosem volt igazán erős Bajorországban, a vasárnapi egyszámjegyű eredmény azonban történelmi mélypont a párt számára. A 9,7 százalék azt is jelenti, hogy az SPD a 2013-as tartományi választás óta szavazói felét elveszítette.

Natascha Kohnen, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bajoroszági vezetője sajtóértekezletet tart Berlinben a bajor tartományi választás másnapján, 2018. október 15-én

MTI / EPA / Kamil Zihnioglu

A katasztrofális eredmény többek között annak tudható be, hogy Berlinből nem kapott megfelelő hátszelet a párt, ahogy azt az SPD-s tartományi csúcsjelölt, Natascha Kohnen kijelentette. Az SPD jelen formájában ma nem több, mint az uniópártok kormányzati segédeszköze. A szocdemek mindennek tudatában vannak, és ez frusztrációval tölti el őket. Amennyiben a két hét múlva esedékes hesseni tartományi választáson is leszerepel az SPD, úgy a szövetségi kormány életben maradásának esélyei jelentősen csökkenhetnek.

Mindeközben a Zöldek, az egykori egyetemistákból álló protesztpárt ma a kívülről liberálisnak látszó, de valójában a konzervatív közép és a felsőosztály pártja lett. Megalapítása óta amúgy is megannyi változáson esett a párt, jelenleg pedig épp a néppártosodás felé tartanak. A tartományi siker főképp annak volt köszönhető, hogy a korábbi idealisztikus, moralizáló irányvonalat optimista, de egyben realista politika vette át, mely a bajorok számára több fontos témát karolt fel egyszerre: a lakhatás, a mezőgazdaság, az oktatás, valamint a környezetvédelem kérdéseit. Ennek köszönhetően a Zöldekhez csak a CSU-tól és az SPD-től összesen közel 400 ezer szavazó vándorolt át. Viszont hiába az elért eredmény, ha a párt ellenzékben marad, úgy nem fog komoly hatással bírni a politika döntéshozatalra.

A választás másik nagy nyertese a Zöldek mellett az AfD volt, a párt 10 százalék feletti eredménnyel első ízben került be a bajor törvényhozásba. A bevándorlásellenes, radikális jobboldali párt sikeréhez főképp a már említett uniópárti kakofónia és a CSU elhibázott stratégiája járult hozzá. Hogy nem tudtak még a jelenleginél is jobb eredményt elérni, elsősorban a Szabad Választókon múlt (a párt lényegében kiábrándult, de mérsékelt CSU-sokból áll), hiszen így a jobboldali politikai spektrumon több pártnak kellett osztozkodnia.

Bajorország megmarad konzervatívnak

A Zöldek ugyan előretörtek, a bajor választók többsége azonban így is konzervatív pártra szavazott: a CSU, a Szabad Választók és a liberális FDP együttesen a szavazatok több mint felét teszik ki. Hozzávéve az AfD-t, a jobboldali dominancia közel kétharmados a tartományban.

A bajor alkotmány négy hetet enged meg az új kormány megalakulásának, a koalíciós tárgyalások ennek megfelelően gyorsak lesznek. Matematikailag két plusz lehetséges forgatókönyv lenne: a CSU-sok vagy a Szabad Választókkal állnak össze (esetleg beveszik az 5,1 százalékot elérő FDP-t harmadiknak), vagy a Zöldekkel. Politikailag azonban az utóbbi lehetőségnek kicsi a valószínűsége, a két párt tartalmilag ugyanis igen messze áll egymástól. Így valószínű, hogy Bajorországban egy polgári-konzervatív kormány fogja vezetni a tartományt a jövőben.