A NATO-jelenlét látványosabbá válásának újabb jele, hogy megérkezett az ukrajnai Odessza kikötőjébe a Donald Cook nevű amerikai romboló. A komoly légvédelmi rendszerrel felszerelt Cook általában Spanyolországban szolgál, de januárban megfordult már Batumiban is, ahol a grúz haditengerészettel gyakorlatozott. Amikor a Donald Cook befutott Odesszába, a hajó fedélzetén találkozott egymással Petro Porosenko ukrán államfő, és Kurt Volker, az USA Ukrajna ügyeiben illetékes különleges megbízottja. „A hadihajó jelenléte annak bizonyítéka, hogy a Krím Ukrajnáé, s a nyugati hatalmak szavatolják a térségben a hajózás szabadságát” – mondta Porosenko.

A Donald Cook mellett ugyancsak a Fekete-tengeren tartózkodik a NATO gyors reagálású erőinek egyik egysége, amelyet a német Wera nevű hajó vezet. Ugyancsak megfordult a térségben egy amerikai partraszállító hajó, a Fort McHenry, valamint az Echo nevű brit felderítő hajó. A NATO az után döntött a fekete-tengeri jelenlét fokozásáról, hogy tavaly novemberben Oroszország elfogott két olyan ukrán naszádot, amely a Krím melletti Kercsi-szorosn hajózott volna be az Ukrajnához tartozó Mariupol kikötőjébe. „A Fekete-tenger valóban fontosabbá válik az oroszok magatartása miatt. Moszkva egyre inkább világossá akarja tenni, hogy a Fekete-tenger és az Azovi-tenger különleges jelentőségű az ország számára, és nem szeretné, ha bárki más hajózna ezeken a vizeken” – idézte a DW hírportál Hans-Joachim Strickert, a német hadiflotta egykori főparancsnokát.

A NATO jelenlét hatékonyságát ugyanakkor visszafogja, hogy az 1936-os Montreux-i konvenció értelmében Törökország kizárólagos jogokat kapott a Boszporusz szoros fölött, s a dokumentum szerint azok az államok, amelyek nem határosak a Fekete-Tengerrel, nem tarthatják ott hadihajóikat 21 napnál tovább.  A konvenció ugyancsak megszabja, hogy mekkora lehet a hadihajók maximális vízkiszorítása.