Moszkvában, az Interfax hírügynökség szerint, az ellenzéknek 20 helyet sikerült megszereznie a 45 fős moszkvai képviselői testületben a hétvégén tartott helyhatósági választásokon. A RIA Novosztyi emlékeztetett, hogy a most 25 fősre olvadt Kreml-párti többség a 2014-es választások után 38 fős volt.

Az Egységes Oroszország jelöltjei függetlenként indultak az orosz kormánypárt támogatásával, a Guardian cikke szerint ennek az az oka, hogy a párt Moszkvában egyre népszerűtlenebb. Egy, a választás előtt nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint mindössze 11 százalékos a támogatottsága. Egy felmérés szerint áprilisban még 22 százaléknyian támogatták Putyin pártját.

A legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij szerint

a mostani választás reprezentálja Vlagyimir Putyin és az Egységes Oroszország igazi támogatottságát.

Elemzők szerint a hatalommal szembeni előretörést az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által szorgalmazott „okos választás” taktikája eredményezhette, amelynek lényege az, hogy a választásokból kizárt parlamenten kívüli ellenzék hívei az Egységes Oroszország jelöltjével szemben legesélyesebb jelöltre szavazzanak. A nem végleges adatok szerint ennek eredményeképpen 13 kommunista képviselő került a testületbe. A jelek szerint a liberális Jabloko mind a négy körzetet elvitte, ahol elindultak.

Az Interfax azt írta, hogy az Egységes Oroszország moszkvai szervezetének vezetője, Andrej Metyelszkij kiesett a moszkvai képviselő-testületből. Vele kapcsolatban a Navalnij által alapított Korrupció Elleni Küzdelem Alapja júliusban azt közölte, hogy Ausztriában szállodalánccal, Oroszországban pedig jelentős értékű luxusingatlan-vagyonnal rendelkezik. Az ügyben a Kreml is vizsgálatot indított, Metyelszkij pedig beperelte az Alapot.

Sokkal jobban szerepeltek az Egységes Oroszország jelöltjei a kormányzóválasztásokon. A győztesei közül hárman teljes jogkörrel, tízen pedig ideiglenes ügyvivőként az általuk elnyert tisztséget eddig is betöltötték. A szavazatok 89,61 százalékának megszerzésével a Bajkálontúli területet irányító Alekszandr Oszipov aratta a legnagyobb győzelmet, a leggyengébben pedig a távol-keleti Szahalinon Valerij Limarenko szerepelt 56,15 százalékkal. A nyertesek között van a Szentpétervárt eddig kinevezettként kormányzó Alekszandr Beglov is, aki függetlenként, de az Egységes Oroszország támogatásával állt rajthoz.