Ausztriában vasárnap reggel megnyíltak az első szavazóhelyiségek. Az előrehozott parlamenti választásokon az adatok szerint 6 millió 397 ezren járulhatnak az urnákhoz, a szavazók az osztrák szövetségi parlament alsóházának, a nemzeti tanácsnak 183 tagját választják meg. A szavazóhelyiségek általában 7-től 17 óráig tartanak nyitva, de ez tartományonként eltérő lehet.

A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, szövetségi, tartományi, illetve helyi szinten. Ausztriában a parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak a pártok mellett politikusokra is voksolhatnak; vagyis országos, tartományi és helyi szinten is megjelölhetnek egy-egy politikust, akit szívesen látnának a parlamentben (a szavazat csak akkor érvényes, ha a politikusok a szavazó által megjelölt párt tagjai). Országosan a pártra leadott szavazatok hét, tartományi szinten tíz, helyi szinten pedig 14 százaléka szükséges ahhoz, hogy a jelölt előbbre jusson a pártlistán.

A szavazólapon nyolc párt neve szerepel: az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a NEOS (Az Új Ausztria és Liberális Fórum), a MOST (JETZT), a Zöldek, az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) és a Változás (Wandel). Helyi szinten más pártok jelöltjei is indulhatnak. A bécsi választópolgárok például az Osztrák Sörpártra (Bierpartei Österreich) is szavazhatnak majd.

Az előzetes közvélemény-kutatások győzelemre esélyes pártként emlegetik a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppártot, amely 35 százalékon áll. A második legnépszerűbb párt a Szociáldemokrata Párt (SPÖ), 23 százalékos támogatottsággal. A harmadik helyen áll az Osztrák Szabadságpárt, amely várhatóan a szavazatok 20 százalékát kapja majd. A Zöldek várhatóan 11, a NEOS 8 százalékot szerezhet.

A kormányválság május 17-én robbant ki Ausztriában, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült.

Ezt követően a Néppárt és a Szabadságpárt koalíciója felbomlott. Sebastian Kurz kancellár és Alexander Van der Bellen elnök kihirdették az előrehozott választást.