Ennek része, hogy a válság miatt csökkenő forgalmú és bevételű vállalkozások munka nélkül maradó dolgozói megkapják az átlagkereset 80 százalékát, aminek felét az állam állja, felét a munkáltatónak kell. A szerződésesek, akik nagyon sokan vannak Lengyelországban, és az önfoglalkoztatók a minimálbér 80 százalékára számíthatnak. Ez 2,2 millió embert érinthet. További juttatásra számíthatnak az óvoda- és iskolabezárás miatt gyerekükkel otthon maradó szülők.

A vállalkozásoknak júniusig nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük (de ez csak halasztás, nem elengedés, amit sokan szeretnének), és kedvezményes hiteleket ajánlanak nekik. A 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások 5000 zlotys (nagyjából négyszázezer forint) kölcsönt kaphatnak. Az állampolgárok hiteltörlesztési határidőit meghosszabbítják. A jegybank már néhány nappal ezelőtt másfélról egy százalékra csökkentette az alapkamatot.

7,5 milliárd zlotyt kap az egészségügy eszközbeszerzésre azon a 7,5 milliárd eurón (33 milliárd zlotyn) kívül, amit az Európai Bizottság utalt ki Lengyelországnak kifejezetten a járvány elleni védekezésre. 30 milliárd többletet szánnak közösségi beruházásokra, főleg útépítésre, egyéb infrastruktúrára, informatikára, energetikára – hangsúlyozottan az uniós pénzeken kívül. Minderről napokon belül elkészülnek a törvényjavaslatok – közölte a kormányfő.

A munkáltatók szövetsége kevesli a segítséget a csőd felé tartó cégek számára. Főleg azok panaszkodnak, akiknek a bevétele nullára csökkent – például a rendezvényszervezők, színházak. A szakszervezetek a munkanélküli segélyt emelnék.

Mindeközben egyre többen követelik, hogy halasszák el a májusi köztársasági elnökválasztást, mivel nem lehet kampánygyűléseket tartani, az ellenzéki jelöltek még kisebb körben se tudnak találkozni a választókkal, míg a kormánypárti jelölt, a hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda járja az országot, és állandóan szerepel az amúgyis elfogult közszolgálati televízióban, amire ellenfeleiknek alig van esélyük. Emellett, mint kiderült, nagyon kevesen akarják vállalni a tagságot a helyi választási és a szavazatszedő bizottságokban, hiszen már a felkészítésre és eskütételre is nagy tömegben kellene összegyűlniük, majd a választás napján is többszáz emberrel érintkeznének. A szükséges 300 000 tagból még sokan hiáényoznak, de a kormánypárt és maga az köztársasági elnök egyelőre nem tartja indokoltnak a halasztást.