Az Azerbajdzsán és Örményország között vitatott Hegyi-Karabah térségében sürgősen be kell szüntetni a harcokat, csak diplomáciai úton lehet megoldást találni a konfliktusra - olvasható abban a közleményben, amelyet Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök szerda esti telefonbeszélgetése nyomán adtak ki Moszkvában.

A Kreml sajtószolgálata által nyilvánosságra hozott tájékoztatás szerint az orosz és a francia államfő megvitatta a Hegyi-Karabahban és környékén kialakult súlyos helyzetet, és a lehető legnagyobb fokú önmérsékletre, azonnali tűzszünetre szólították fel a fegyveres viszály szereplőit. A konfliktust a két vezető szerint kizárólag politikai-diplomáciai eszközökkel lehet rendezni.

A francia kezdeményezésre létrejött telefonbeszélgetés során Putyin és Macron áttekintette a feszült helyzet megoldásával kapcsolatos további teendőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet minszki csoportja keretében (a karabahi konfliktus rendezésén 1992 óta dolgozó csoportban Oroszország mellett az Egyesült Államok és Franciaország is társelnök).

Ez a telefonbeszélgetés része volt a szerdán lezajlott egyeztetések, állásfoglalások sorozatának. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük. A miniszter a nap folyamán telefonon tárgyalt az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével is: Lavrov és Josep Borrell hangsúlyozta a teljes tűzszünet fontosságát, és maximális önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket.

Macron ugyancsak szerdán aggodalmát fejezte ki a Törökország által az elmúlt órákban tett és Azerbajdzsánt Hegyi-Karabah visszafoglalására biztató harcias kijelentések miatt. Nikol Pasinján örmény kormányfő ezzel kapcsolatosan telefonon beszélt szerdán Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, felpanaszolva "Törökország destruktív álláspontját", megengedhetetlennek nevezve, hogy Ankarát bevonják a hadműveletekbe. Az örmény miniszterelnök szerint a béke mielőbbi helyreállításának előfeltétele, hogy Azerbajdzsán szüntesse be hadműveleteit, és zárja ki Törökország részvételét a fegyveres konfliktusban.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, a konfliktusban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényben lévő tűzszünetet mindkét oldalon rendszeresen megsértik.