hvg.hu: Milyennek írná le az általános közérzetet Kabulban?

M.: Kabuli állampolgárként leszögezhetem, hogy Kabul nem biztonságos a polgárai számára. Életveszélyben vagyunk, minden pillanatban ránk törhetnek pillanatban a tálibok és más bűnözői csoportok. Az emberek ezért a lehető leggyorsabban megpróbálnak kijutni Afganisztánból, a kabuli repülőtér jól példázza ezt a helyzetet. A dolgok napról napra egyre kaotikusabbá válnak. Mindenki fél és lehangolt. Amikor a kormány összeomlott, a fogolyok kiszabadultak a börtönből, és most a város tele van bűnözőkkel. Az emberekre pszichológiai nyomás nehezedik, bizonyos helyeken a nők ki sem mehetnek a házaikból. Tegnap például a szomszédomban lakó nőt meglőtték, amikor vásárolni ment, most kórházban van. A fő célpontok az állami és a nemzetközi szervezetekben dolgozó emberek, akiket a tálibok folyamatosan keresnek Az újságírók sincsenek biztonságban, a média pedig a tálibok ellenőrzése alatt áll, ezért nem is jutunk megfelelő hírekhez. Tegnap ünnepelték az emberek Afganisztán függetlenségének napját, ám a tálibok ezt nem engedélyezték. Videók keringtek erről a közösségi médiában. Az emberek egy polgárháborútól tartanak a legjobban, a tálibok ugyanis ellenzik a kulturális és a vallási értékeinket, nem tűrik el azokat.

hvg.hu: Elhiszik az emberek, hogy a tálibok most mások, mint régebben, kevésbé keményvonalasak?

M.: Nem. Az emberek ezt egyáltalán nem hiszik el. Senki nem lett optimistább a tálib rezsim jövőjével kapcsolatban, hiszen a tálibok mostani tetteikkel is korábbi ígéreteiket rúgják fel. Megfosztanak bennünket a szabadságunktól, ami az egyik alapvető jogunk. Semmit nem változtak, ezek ugyanazok, akiknek a kegyetlenségeiről apáinktól hallottunk.

hvg.hu: Hogy teltek az elmúlt napok?

M.: Mint mondtam, a tálibok nem változtak, ugyanolyan szélsőségesen gondolkodnak. A nőkkel is pont ugyanúgy viselkednek, mint korábban, semmi sem változott. Eltelt egy hét, és az embereknek fogalma sincs, mit tegyenek, mindannyian zavarban vagyunk. Bár a tálibok azt mondják, hogy el kell kezdeni a normális életet, nagyon nehéz lesz a zászlaik alatt élni és betartani a szabályaikat.

hvg.hu: Valóban ujjongtak és tapsoltak az emberek, amikor a tálibok kerültek uralomra?

M.: Igen, az elején a legtöbben optimisták voltak a tálib rezsimmel kapcsolatban, mert belefáradtunk a kormányzati korrupcióba. Sokan azt gondolták, hogy a tálibok megváltoztak, és ha majd ők jönnek, szebb jövőnk lesz. De most már mindenki látja, hogy nincsenek jó terveik az országunkkal kapcsolatban, nincsenek megoldásaik a problémáinkra.

hvg.hu: Ön személy szerint fél? Dolgozott külföldiekkel, nyugatiakkal...

M.: Soha nem gondoltam arra, hogy egy napon olyan országban kell élnem, amelyet egy terrorista csoport irányít. Sok álmom van nekem és a családomnak is, és már biztos vagyok benne, hogy ezeket nem lehet megvalósítani Afganisztánban. Angolul és kínaiul tanultam, szerettem volna külföldön tanulni. Nagyon félek a táliboktól, mert ők most kifejezetten azokat keresik, akik állami és nemzetközi szervezetekkel dolgoztak. Ha megtalálnak minket, biztosan megölnek. Beszéltem a főnökömmel a biztonságomról, de egyáltalán nem kaptam megnyugtató válaszokat. Úgy gondolom, az életünk megmentése a nemzetközi szövetségek felelőssége is.