„A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban teljes gőzzel halad a nukleáris program megvalósítása”, benne az urándúsítás és a plutónium-szétválasztás is – mondta hétfőn Rafael Grossi, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a szervezet idei általános konferenciájának elején.

A plutóniumot atombombához, a dúsított uránt nukleáris robbanófejekhez lehet felhasználni. Phenjan tevékenysége számos ENSZ-határozatot sért, az észak-koreai fegyverkísérletek a nemzetközi közösség éles bírálatát, illetve aggodalmát váltották ki korábban. A NAÜ augusztus végén kiadott éves jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy

Észak-Korea nagy valószínűséggel újraindította jongbjoni atomreaktorát, amelyben általános vélekedés szerint korábban plutóniumot állított elő atomfegyverei számára.

A NAÜ szakértői 2009 óta nem juthatnak be az országba, ezért egyéb módon – főleg műholdak segítségével – figyelik az ott zajló nukleáris tevékenységet.

Most robotrepülőgépet tesztelt sikeresen Észak-Korea

Ez lehet az ország első olyan manőverező robotrepülőgép-típusa, amely képes nukleáris robbanófej hordozására is.

A szervezet általános konferenciáján felszólalt Mohammad Eszlámi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) nemrég kinevezett vezetője is, aki közölte: Irán eltökélt az iránt, hogy tárgyaljon az iráni nukleáris programot szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodásról. Eszlámi mindazonáltal nem szolgált részletekkel arra vonatkozóan, hogy Teherán mikor térhet vissza az egyeztetésekhez. Az AEOI vezetője szerint Irán olyan tárgyalásokra törekszik, amelyek eredményekre vezetnek, és célja, hogy feloldják az Irán elleni igazságtalan szankciókat. Az iráni atomalku „egyértelmű példája Irán jóindulatának, ezzel szemben az Egyesült Államok a tisztelet teljes hiányáról tett bizonyságot” – jelentette ki Eszlámi első nemzetközi beszédében az AEOI vezetőjeként.

Grossi – aki a héten várhatóan megbeszélést folytat Eszlámival – szintén az eseményen közölte, hogy hamarosan ismét az iráni fővárosba utazik. „A cél a szükséges garanciák biztosítása annak érdekében, hogy megnyissuk az utat más fontos, szükséges diplomáciai lépések előtt, hogy kielégítő helyzetet érjünk el az iráni nukleáris programot illetően. Fontos munka vár ránk Iránnal, mindazonáltal fontos dolgokat kell tisztáznunk” – fogalmazott. A NAÜ-főigazgató ezzel összefüggésben megemlítette: továbbra is vannak kétségeik azoknak az uránnyomoknak az eredetével kapcsolatban, amelyeket be nem jelentett iráni létesítményekben mutattak ki.

Bécsben április elején kezdődtek tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a 2015-ben kötött hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében. Az atomalkut 2018-ban az akkori amerikai elnök, Donald Trump egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez, egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Irán ellen. Teherán válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségei teljesítését.

Jóllehet az egyeztetéseken a felek nem értek el áttörést, a hónap során sikerült olyan megállapodást kötni, amely Grossi korábbi közlése szerint „időt biztosít a diplomáciának”.