Hónapok óta tart a legújabb orosz csapatösszevonás: már közel kétszázezer katona állomásozik Fehéroroszországban, Oroszország nyugati vidékein, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben, a harckocsik és egyéb páncélos járművek mellett megjelentek a tüzérségi fegyverek és a rakéták is, s Moszkva tábori kórházakat is telepített a válságövezetbe. Egyre inkább alakul az ürügy is, a kelet-ukrajnai frontokon az utóbbi napokban több tüzérségi párbaj is kirobbant a szakadárok és az ukrán kormányerők között, egy állítólagos szabotázsakcióban felrobbant az egyik szakadárvezér, Gyenyisz Szinyenkov gépkocsija, és robbanás rongálta meg a Barátság-gázvezeték kelet-ukrajnai szakaszát. Orosz források szerint egy tüzérségi lövedék Oroszország területén, a határ közvetlen közelében csapódott be.

„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nagy háborút provokál. Külső támogatás nélkül Zelenszkij aligha szánná el magát egy olyan lépésre, amely miatt háború törhet ki Európa közepén” – írta Telegram-csatornáján közzétett üzenetében Vjacseszlav Vologyin, a Duma, az orosz parlament alsó házának az elnöke. A Luhanszki és Donyecki Népköztársaság vezetői elrendelték a szakadárok kezén lévő településeken élő polgári személyek evakuálását és a hadköteles korosztályok teljes mozgósítását.  A kitelepítettek első csoportja már meg is érkezett az oroszországi Rosztov térségébe.

Sergey Pivovarov / Sputnik / Sputnik via AFP

Semmi sem biztos

Az orosz készülődés láttán a nyugati hatalmak egyre inkább biztosak abban, hogy előbb-utóbb sor kerül Oroszország ukrajnai beavatkozására, már elhangoztak pontos dátumok is – például február 16-a –, Joe Biden amerikai elnök pénteken is arról beszélt, bármikor kitörhetnek az összecsapások.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter ismertette is a lehetséges forgatókönyvet. Eszerint Moszkva azzal vádolja Kijevet, hogy népirtást tervez a Donyec-medencében élő oroszok ellen, s ezt az ürügyet felhasználva megindítja a támadást. „Orosz bombák és rakéták hullanak majd Ukrajna több térségére, megbénítják a kommunikációt, és kibertámadásokkal elérhetetlenné teszik a létfontosságú ukrán intézményeket. Ezután a hadsereg megindul a már korábban kijelölt célpontok ellen, ezek egyike Kijev lesz, ahol 2,8 millió ember él” – mondta a miniszter. A CNN beszámolója szerint az ukrán határ térségében állomásozó orosz erők fele már támadó állásban helyezkedik el.

A legújabb – amerikai hírszerzői forrásokra hivatkozó – beszámolók szerint Moszkva arra is készül, hogy amennyiben megindul Ukrajna ellen, merényleteket hajt végre vezető ukrán politikusok, illetve Ukrajnába menekült orosz és fehérorosz ellenzékiek ellen, vagy legalábbis megpróbálja elfogni a veszélyesnek tartott ellenfeleket. A Foreign Policy című amerikai lap szerint már el is készült a célszemélyek nevét tartalmazó lista. Moszkva állítólag azon is dolgozik, hogy megtalálja azokat az ukrán állampolgárokat, akik az esetleges invázió után hajlandóak lesznek átvenni az ukrajnai települések irányítását.

AFP

Ukrajna közben igyekszik nyugodtnak tűnni, s Kijev azt ismételgeti, esze ágában sincs erőszakkal visszaszerezni az ellenőrzést a szakadárok kezén lévő területek fölött. S még ha lenne is ilyen szándék, aligha hihető, hogy az ukránok annyira sietnének az akcióval, hogy nem várják meg a határ másik oldalán gyülekező orosz armada elvonulását.

Csak egy blöff lenne?

Miközben sorra hangzanak el a nyilatkozatok, a fő kérdésre változatlanul nincs válasz.  Mégpedig arra, hogy Vlagyimir Putyin valóban támadni akar-e vagy pedig teljesen végig viszi azt a blöfföt, amelynek fő célja Ukrajna tovább gyengítése. A csapatösszevonások miatt ugyanis gyakorlatilag megállt az élet Ukrajnában: a külföldi befektetők nem visznek be több pénzt, az ukrán oligarchák elmenekültek, a nyugati légitársaságok óvatossága miatt lecsökkent a légiforgalom, s az embereket is aggasztják az esetleges orosz támadásról szóló hírek.

A csapatösszevonások okozta feszültség fenntartása mellett elképzelhető, hogy Moszkva más eszközökkel is igyekszik aláásni a Volodimir Zelenszkij államfő nevével fémjelzett kijevi hatalmat: kiberakciókkal, zavargások szításával és az oroszpárti ellenzéki pártoknak nyújtott támogatás fokozásával.

Teljes NATO-stop

A feszültség fenntartásával Moszkva egyben teszteli a Nyugat egységét is, az ukrajnai válság akkor mélyült el, amikor Moszkva a NATO-nak és az EU-nak küldött ultimátumban követelte, hogy az észak-atlanti szövetség vállaljon írásos garanciát arra, hogy nem bővíti a szervezet tagságát, s visszavonja erőit az 1997 után felvett új tagállamok területéről. A Kreml nem csak a volt szovjet tagköztársaságok, - Ukrajna és Grúzia – felvételét akarja megakadályozni.

Viktor Tatarincev, Oroszország stockholmi nagykövete az Aftonbladet című lapnak adott nyilatkozatában közölte: valamennyi, NATO-ba törekvő államnak fel kell adnia ezen tervét. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Moszkva szerint Svédország sem csatlakozhat a politikai-katonai szövetséghez, Tatarincev kijelentette: „Nem Svédországnak mondjuk. Mi ezt a NATO-nak és Washingtonnak mondjuk. Ez nem Svédország és Oroszország kétoldalú ügye”.