Civil célpontra lőttek orosz hiperszonikus rakétával, amerikai segélycsomagra vár Ukrajna – Percről percre az orosz–ukrán háborúról
Miközben az EU vezetői a magyar kormányt győzködik, hogy fogadja el az orosz olajembargó tervét, az amerikai képviselők Ukrajnának szánt segélycsomagról és katonai támogatásról készülnek dönteni. Az oroszok egy Odessza melletti szállodára lőttek hiperszonikus rakétával, az ukrán hadsereg pedig a Kígyó-szigeti orosz légvédelem kilövéséről adott hírt. Percről percre követjük a háború eseményeit.
Most érkezett
Kuleba: Ukrajna az egész Donyec-medencét fel akarja szabadítani
Ukrajna célja a Donyec-medencével kapcsolatosan megváltozott, győzelem esetén az Oroszország által elfoglalt teljes területet szeretné felszabadítani – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában, amelyet kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
A tárcavezető nem zárta ki ugyanakkor a tárgyalások lehetőségét erről a kérdésről Oroszországgal. "A háború első hónapjaiban számunkra a győzelmet az jelentette, hogy az orosz csapatok visszavonulnak a február 24-ig elfoglalt pozícióikba, és az okozott károkat megtérítik. Ha viszont elég erősek vagyunk a katonai fronton, és megnyerjük a Donyec-medencéért vívott csatát, amely döntő lesz a háború további dinamikája szempontjából, akkor a győzelem számunkra kétségtelenül a többi megszállt területünk felszabadítása lesz" – fejtette ki a miniszter.
Kuleba szavai szerint csak az orosz vereség teszi lehetővé Ukrajna számára, hogy újra megnyissa fekete-tengeri kikötőit, és helyreállítsa gazdasági exportját. "Amennyiben Kijev még több katonai támogatást kap, akkor visszaszoríthatjuk őket (Oroszországot) Herszon megyéből, legyőzhetjük a Fekete-tengeri Flottát, és szabaddá tehetjük az átjárót a tenger felé" – mondta.
A miniszter elismerte ugyanakkor, hogy a Donyec-medence egészének visszafoglalása Ukrajnának is túl sok véráldozattal járhat, ezért lehetségesnek nevezte, hogy Kijevnek tárgyalnia kell a rendezésről Oroszországgal. (MTI)
Percről percre
44 holttestet találtak egy összedőlt épület alatt Ukrajnában
Egy összedőlt épület romjai között 44 civil holttestét találták meg a kelet-ukrajnai Izium városában.
Oroszország kihagyja az ENSZ-ülést, ahol az ukrajnai emberi jogi helyzetet fogják megtárgyalni
Oroszország nem vesz részt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának csütörtöki, Ukrajnával foglalkozó rendkívüli ülésén – közölte az orosz kedden külügyminisztérium.
A tanács hétfőn jelentette be, hogy Kijev kérésére rendkívüli ülést tart, hogy megvizsgálja "az orosz agresszió miatt romló ukrajnai emberi jogi helyzetet".
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, "az orosz delegáció nem fogja jelenlétével legitimálni ezt a rendkívüli ülésszak álcája alatt szervezett újabb politikai showműsort".
Azt is hozzátette, Oroszország érveit és magyarázatait "e különleges katonai művelet valódi céljairól és a valós helyzetről a helyszínen teljesen figyelmen kívül hagyták".
"Nyilvánvaló, hogy ezúttal sem fogják meghallgatni őket" a Nyugat "újabb oroszellenes intézkedése során" – mondta. (BBC)
Amerikai hírszerzés vezetője: Nem változtak Putyin céljai, a Donbaszon túl is terjeszkedni akar Ukrajnában
Elhúzódó konfliktusra készül Putyin Ukrajnában, és a Donbaszon túli célokat is el akarja érni – mondta Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés igazgatója (képünkön) a szenátus fegyveres szolgálatok bizottságának a Guardian cikke szerint.
Mit kell tudni a hiperszonikus rakétáról, amivel az oroszok lőtték Ukrajnát?
A CNN beszámolója szerint az Ukrajna területén használt hiperszonikus rakéta nem az a „csodafegyver”, amelyet még 2018-ban állított hadrendbe az orosz hadsereg.
Anne Applebaum: Mit keres még Magyarország a NATO-ban?
„Magyarország most már minden további uniós szankciót megvétóz Ukrajna ügyében. Emlékeztessen valaki, miért vannak még mindig a NATO-ban?” – írta a Twitteren a Kelet-Európával és különösen Magyarországgal rendszeresen foglalkozó amerikai történész-újságíró. A magyar kormány vétót helyezett kilátásba a hatodik szankciós csomagra, „amíg nincs megoldás Magyarország energiabiztonságára”.
A témában megjelent cikkünkből kiderül: Magyarország elvárja, hogy több száz millió dollár értékben jusson majd uniós forrásokhoz erre a célra.Migrációs ENSZ-szervezet: több mint 8 millió ember menekült el az otthonából
Több mint 8 millióra teszi azoknak az ukránoknak a számát a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), akik a lakóhelyük elhagyására kényszerültek, majd az országon belül maradtak – írja a BBC. Az IOM felmérése szerint az emberek 44 százaléka fontolgatja, hogy elhagyja a lakóhelyét a háború, illetve a humanitárius válság miatt.
Egy NATO légitanker elvesztett néhány alkatrészt Lengyelország felett
A NATO jelenlegi Kelet-Európa feletti missziója során igen sok gépet használ, többek közt tankereket, mint az Airbus A330 MRTT vagy a Boeing KC-135.
A gépek lényegében 24 órában tankolnak vadászgépeket vagy Awacokat, mióta orosz katonák megszállták Ukrajnát. Most néhány eszközüket el is veszítették Lengyelország felett. Az elvesztett „tárgyakat” a kelet-lengyelországi Robaczewo faluban találták meg – írja az Airlive.net oldala.
Litvánia terrorizmussal vádolja Oroszországot
A litván parlament kedden megszavazott egy határozatot, amelyben Ukrajna orosz invázióját népirtásnak nevezi, Oroszországot pedig terrorista cselekmények elkövetésével vádolja. A határozatban az szerepel, hogy az orosz katonai erők „szándékosan és szisztematikusan támadnak civil célpontokat”, az orosz állam pedig terrorcselekményeket támogat és el is követ. A határozatot egyhangúlag fogadta el a litván parlament.
A német külügyminiszter Ukrajnába látogat
Annalena Baerbock Bucsában kezdte az ukrajnai látogatását, ahol ügyészek vizsgálják, háborús bűnöket követtek-e el az orosz csapatok. Baerbock az első német kormánytag, aki Ukrajnába utazott a háború kitörése óta. Frank-Walter Steinmeier német államfő áprilisban Kijevbe látogatott volna közösen a lengyel, lett, litván és észt elnökökkel, de az ukrán tisztségviselők akkor nem szerették volna, hogy oda utazzon. Bírálták Steinmeier oroszországi kapcsolatait még külügyminiszterként, és azt is, hogy Németország vonakodva biztosított katonai támogatást Ukrajnának. Steinmeier útjának a visszautasítása után, május elején Olaf Scholz kancellár beszélt arról, hogy egyelőre nem tervezi, hogy Ukrajnába látogat.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
