Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A háború 90. napján a Nexta közzétette, az oroszok meddig jutottak Ukrajnában. Ebből kiderült, az orosz csapatok csupán az ország keleti részében tudták megvetni lábukat, május 24-ig Ukrajna területének 20,7 százalékát tartják megszállás alatt.
Kedden újabb kétszáz holttestet találtak Mariupolban, most egy emeletes lakóház romjai között bukkantak az áldozatokra – közölte Peter Andrijuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója kedden. Mariupol védői hónapokon keresztül dacoltak az orosz csapatokkal, a harcok az utolsó hetekben már csupán az Azovsztal acélgyár területére szorultak vissza. A város körül műholdak segítségével több tömegsírt is azonosítottak.
A davosi Világgazdasági Fórumon is a háború volt a téma. Henry Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez és arra kérte a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján. Azt mondta, a tárgyalásoknak az elkövetkező két hónapban kell megindulniuk, mielőtt olyan zűrzavar és feszültség keletkezne, amellyel már nehéz lenne megbirkózni. Ideális esetben a választóvonalnak a status quo ante helyzethez való visszatérésnek kell lennie – tette hozzá.
A Kissinger által hivatkozott status quo ante annak az állapotnak a helyreállítását jelentené, amelyben Oroszország ellenőrizte a Krím félszigetet és informálisan fennhatóságot gyakorolt a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár területek felett.
Ugyanakkor a megszakadt tárgyalások újraindítása egyre nehezebbnek tűnik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, csak Vlagyimir Putyinnal lenne hajlandó beszélni a békéről. „Ha arról beszélünk, hogy a személyét megkerülve fejezzük be ezt a háborút, akkor ezt a döntést nem lehet meghozni. Nem fogadhatok el semmiféle találkozót senkivel, aki az Oroszországi Föderációból érkezik, csakis az elnökkel. És csak abban az esetben, ha egyetlen kérdés van az (asztalon): a háború leállítása. Semmi más miatt nincs értelme találkozni” – mondta.
A területi engedményektől pedig Zelenszkij korábban teljesen elzárkózótt, Oroszország pedig már kifejezte többször is a szándékát Herszon régió annektálására, most pedig már katonai bázist is terveznek a területre. Kirill Sztremouszov, az Oroszország által a herszoni „polgári-katonai regionális közigazgatásnak” helyettes vezetőjévé kinevezett tisztviselő a RIA-nak elmondta kedden: „Orosz katonai bázisnak kellene lennie a herszoni régióban. Ezt fogjuk kérni, és ezt akarja az egész lakosság is. Ez elengedhetetlen, és ez lesz a régió és lakosai biztonságának garanciája.”
Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja Oroszországgal szemben mindeközben még mindig nem élesedett a magyar kormány ellenállása miatt. Orbán Viktor levelet küldött az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, melyben arról írt, nem hajlandó tárgyalni az orosz olaj uniós embargójáról a jövő héten esedékes EU-csúcson. Orbán sorai szerint, ha az EU nem részletezi, Magyarország milyen anyagi támogatásra számíthat az orosz olajtól való függetlenedéshez, akkor nem tudjuk támogatni a szankciót.
