Romlik a morál, gyengül a fegyelem az orosz csapatok körében, kivégezhetik az Azovsztal fogságba esett védőit – ez történt a háború 96. napján
A brit hírszerzés értesülései szerint egyre gyakoribbak a zendülések az orosz haderőnél, az ukránok által felvetett fogolycsere helyett bíróság elé állítanák a Mariupolban elfogott katonákat az oroszok.
Halálbüntetést szabhatnak ki arra a legalább ezer ukrán katonára, akik a mariupoli Azovsztal acélmű három hónapos ostroma után adták meg magukat, és estek orosz hadifogságba. A katonákat – köztük az Azov-ezred tagjaival – több mint egy hete szállították orosz területre. A lehetséges halálbüntetésről hétfőn a Donyecki Népköztársaság igazságügyi minisztere, Jurij Szirovatko beszélt: „Ilyen bűnökért a Donyecki Népköztársaságban a legmagasabb fokú büntetés jár – a halálbüntetés.”
Valószínűleg az eddig ismertnél magasabb a civil áldozatok száma, az orosz erők több mint 22 ezer embert ölhettek meg Mariupolban a helyi ukrán hatóságok becslése szerint. Számos tény mutat azonban arra, hogy ez a szám a továbbiakban jelentősen emelkedhet – közölte Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei kikötőváros polgármestere hétfőn a Telegram üzentküldő szolgáltatáson. A szombat óta orosz ellenőrzés alatt álló város ukrán önkormányzata által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a város egyik temetőjében a holttesteket több rétegben rakták egymásra, majd táblákkal egyedi temetkezési helynek „álcázták”.
A brit hírszerzés legfrissebb napi jelentése szerint Oroszország komoly veszteségeket szenvedhetett el a tisztek körében. A nagy arányú veszteség csak súlyosbítja a hadseregben most is tapasztalható problémákat. Ma már zendülések sem ritkák a katonák között, ami valószínűleg csak még tovább rombolja majd a morált, a fegyelem pedig még gyengébb lesz. A jelentés megállapította, hogy a képzett altiszti állomány hiánya miatt már az alacsonyabb rangú tiszteknek kell az ő szerepüket is átvenniük, emellett a dandár- és zászlóaljparancsnokok is ott vannak a frontvonalon. A britek szerint a tisztek így próbálják javítani egységeik teljesítményét.
Az ukrán légierő a Twitteren jelentette be, hogy helyi idő szerint pénteken délután 14 órakor az ukrán légierő egyik MiG-29-es repülőgépe lelőtte az oroszok egyik vadászrepülőgépét, egy Szu-35-öst. A közlemény szerint az ütközetre Herszon felett került sor.
Az orosz erők nagyszabású támadásra készülnek Szlovjanszk körül, az ukrán védelmi erők bázisán a keleti partvidéken a Donyec-medencei régióban – közölte hétfőn az ukrán vezérkar. Az orosz hadsereg, miközben felkészült Szlovjanszk megtámadására, újabb egységeket vetett be az orosz ellenőrzés alatt álló, mintegy 50 kilométerre északra fekvő Izjumból, valamint a nemrég elfoglalt Liman kisvárosból – derült ki a vezérkar napi helyzetjelentéséből. Szlovjanszk és a tőle délre fekvő Kramatorszk a Donyec-medence legnagyobb, még Kijev ellenőrzése alatt álló városi területe.
Az oroszoktól megtépázott kelet-ukrajnai Szjevjerodoneck városa, úgy tűnik, hogy egy újabb Mariupollá válik. A városban heves utcai harcok folynak, mivel az ukrán védők megpróbálják kiszorítani az oroszokat – közölte Olekszandr Sztrjuk polgármester. Az orosz csapatok ma néhány háztömbnyit nyomultak előre a városközpont felé. „Az áldozatok száma óráról órára nő, de az utcai harcok közepette nem tudjuk megszámolni a halottakat és a sebesülteket” – tette hozzá a polgármester. Elmondása szerint 12-13 ezer civil maradt az egykor több mint 100 ezres városban. Ők pincékbe és bunkerekbe húzódtak az orosz bombázások elől.
Az épületek mintegy 90 százaléka megsérült Szjevjerodoneckben, a város lakásállományának több mint kétharmada teljesen megsemmisült, nincs távközlés – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy televíziós beszédben. Elmondta, Szjevjerodoneck elfoglalása alapvető feladat az orosz erők számára. Az ukránok mindent megtesznek, hogy ezt megakadályozzák.
Meghalt egy, a civilek evakuációjáról tudósító francia újságíró az ukrajnai Szjevjerodonecknél – jelentette be Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó. Hajdaj közleménye szerint a kimenekítést egy páncélozott járművel végezték, terveik szerint 10 civilt vettek volna fel a városban, a jármű azonban orosz tűz alá került. A robbanásoktól szétrepülő repeszek felsértették a páncélzatot, és egy ilyen repesz végzett a francia újságíróval is – a nyakán találta el. Hajdaj közlése szerint ilyen találatot kapott egy rendőr is, azt viszont felfogta a sisakja, így megmenekült.
Emmanuel Macron Twitteren emlékezett meg az elhunyt francia újságíróról. A francia elnök bejegyzéseiből kiderül, hogy a Szjevjerodonecknél hétfőn repesztalálattól elhunyt újságíró Frédéric Leclerc-Imhoff volt. Macron első Twitter-posztjában azt írja, Leclerc-Imhoff azért volt ott a civilek evakuációját végző páncélozott járművön, hogy bemutassa a háború valóságát. Második bejegyzésében pedig azt írja, osztozik az elhunyt családja, rokonai és munkatársai fájdalmában.
A NATO-t már nem kötik a múltbeli kötelezettségvállalások, hogy visszatartsa magát attól, hogy erőit Kelet-Európába telepítse – mondta az Egyesült Államok vezette katonai szövetség főtitkárhelyettese. Mircea Geoana úgy fogalmazott: azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a szövetséggel addig folytatott párbeszédnek is vége szakadt.
Az Egyesült Államok nem küld olyan rakétarendszereket Ukrajnába, amelyekkel elérhető Oroszország területe – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök hétfő délután. Biden azután szólalt meg, hogy a Washington Post értesülései nyomán híre ment: az USA, teljesítve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését, nagy hatótávolságú rakétarendszereket, vagyis rakéta-sorozatvetőket küld Kijevbe.
Az Oroszország elleni katonai győzelem „valószínűtlen”, ha az Egyesült Államok nem szállít nagy hatótávolságú lövegeket – mondta Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó, majd hozzátette, hogy a fegyverek elengedhetetlenek Ukrajna sorsa és függetlensége szempontjából. Aresztovics szerint ebből a fegyverrendszerből már egy kis számú – akár 20 darabos – szállítmány is döntő lenne az Oroszország elleni harcban, mivel szerinte lehetővé tenné az ukrán csapatok számára, hogy megvédjék magukat a nagy hatótávolságú orosz támadások ellen. „A rakéta-sorozatvetők nélkül is valószínűleg képesek lennénk stabilizálni a frontot” – mondta Aresztovics. „De számolnunk kellene Herszon, Luhanszk, Donyeck és a zaporizzsjai terület egy részének elvesztésével” – jelentette ki.
Mikolajivban az Okean hajógyár területén lévő hangárra mért tüzérségi csapás következtében több mint 15 ukrán harckocsi és gyalogsági harcjármű, valamint öt nagykaliberű tüzérségi löveg semmisült meg – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve. A tábornok azt állította, az orosz rakéta- és tüzérségi erők emellett az elmúlt nap folyamán 62 vezetési pontot semmisítettek meg, köztük a déli műveleti parancsnokságét a Mikolajiv megyei Novij Buhnál, valamint csapást mértek 593 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 55 lőállásban lévő tüzérségi és aknavető-ütegre, négy BM-21 Grad típusú rakétasorozatvetőre, 46 fegyverre és katonai felszerelésre, valamint egy lőszerraktárra.
Oroszország kedden leállítja a gázszállításokat Hollandiába – közölte a holland hátterű GasTerra kereskedőcég hétfőn, miután a vállalat megtagadta, hogy rubelben fizessen a Gazpromnak. A Gazprom Export az oroszok ukrajnai inváziója miatt bevezetett szankciók miatt követelte, hogy az európai országok rubelben fizessenek az orosz gázszállításokért. A Gazprom már korábban leállította a Finnországba, Lengyelországba és Bulgáriaba való gázszállítást, miután ezen országok nem voltak hajlandók eleget tenni az új fizetési feltételeknek. A GasTerra, amely a holland kormány nevében vásárol és kereskedik a gázzal, közölte, hogy számolt Oroszország gázszállítások leállítására vonatkozó lépéseivel, és „máshonnan” vásárolta meg a Gazpromtól októberig várt 2 milliárd köbméter gáz egy részét.
Oroszország kész a műtrágyát és az élelmiszert exportálni, ha feloldják az ellene bevezetett szankciókat, és kész biztosítani az ukrán gabonaexportot is – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal folytatott telefonbeszélgetés során – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata. A moszkvai közlemény értelmében "megerősítést nyert", hogy Oroszország kész jelentős mennyiségű műtrágyát és mezőgazdasági terméket exportálni a globális élelmiszerpiacra, ahol problémák merültek fel "a nyugati államok rövidlátó pénzügyi és gazdasági politikája miatt", ha feloldják a vonatkozó oroszellenes szankciókat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette a Brüsszelben összegyűlt európai uniós vezetőket, hogy gyorsan fogadjanak el új szankciókat Oroszország ellen, és állítsák le „Putyin háborús gépezetének” finanszírozását. A vezetőkhöz videokapcsolaton keresztül intézett beszédében Zelenszkij elismerte, hogy a szankciók gazdasági terhet rónak az uniós országokra, de megjegyezte, hogy az utolsó uniós szankciócsomag óta sok emberéletet vesztettek, ezért kulcsfontosságú, hogy a blokk egységes maradjon és megbüntesse Oroszországot.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ellentmondott azoknak a találgatásoknak, amelyek szerint Vlagyimir Putyin elnök beteg lenne. Lavrov a TF1 francia televízió kérdésére válaszolva elmondta, nem hiszi, hogy épeszű emberek valamilyen betegség vagy baj jelét látnák Putyinon. Az orosz elnök idén októberben lesz 70 éves, ám Lavrov szerint kitűnő állapotban van. Ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy Putyint gyakran látni nyilatkozni.
Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágyunk – mondta Novák Katalin a Facebook-oldalán hétfőtől elérhető videóban. A köztársasági elnök üzenete az ukrán tv-csatorna adománygyűjtő műsorában hangzott el. Vasárnap adománygyűjtő műsort vetítettek a jelenleg egyetlen működő ukrán tv-csatornán. A Save Ukraine – StopWar jótékonysági televíziós műsorba, Magyarország köztársasági elnökeként, Novák Katalin is felkérést kapott megszólalni más állam- és kormányfők mellett. Így többek között Albánia, Lettország, Ausztria, Szlovénia, Észak-Macedónia és Nagy-Britannia vezetői tolmácsolták népük üzenetét a nézők felé rövid videóüzenet formájában. A műsorban zenei előadások is elhangzottak.
Nem valószínű, hogy ma sikerül megállapodni Brüsszelben az orosz olajembargóról – ezt nyilatkozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozó előtt. A megállapodás egyik legfőbb akadálya Orbán Viktor, aki továbbra sem lát garanciákat arra, hogy biztonságban lenne Magyarország energiaellátása – még akkor sem, ha vezetéken továbbra is kaphatjuk a kőolajat.
Az orosz-ukrán háború eseményeiről beszámoló hírfolyamunkat alább találja:
Újra előkerült Putyin vélt betegsége, következhet Donbasz „felszabadítása" - percről percre a háborúról
Közel 100 napja dúlnak harcok az oroszok és az ukránok közt. A főtitkárhelyettes szerint a NATO-nak joga van a kelet-európai bevetésekhez, mivel Moszkva felrúgta a megállapodást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy interjúban arról beszélt: épeszű ember nem gondolhatja, hogy Vlagyimir Putyin beteg lenne. Percről percre az orosz-ukrán háborúról.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Őszig egész Ukrajnát letarolná Oroszország, vasárnap elfogadhatják az uniós olajembargót – ez történt a háború 93. napján
Akár Kijevig is elmennének újra az oroszok, a béketárgyalások teljesen leálltak, Harkivban egy csecsemő halt meg a rakétázásban. Összefoglalónk az orosz-ukrán háború 93. napjáról.
Az oroszoké a fölény Luhanszkban, nyolcezer embert tartanak hadifogságban a szakadárok – ez történt a háború 92. napján
Egy ukrán tábornok elismerte, hogy az oroszoknak áll a zászló Luhanszk keleti részében, egy luhanszki oroszpárti tisztviselő szerint naponta több százzal növekszik a szakadár területen őrzött foglyok száma.
