Oroszország megfontolja, hogy megújítsa-e az ukrán gabonaexport-megállapodást

Előfordulhat, hogy az orosz vezetés nem újítja meg az ukrán gabonaexportról kötött megállapodást, mivel a Nyugat nem tartja be az orosz műtrágyaexport akadályainak elhárítására tett ígéretét - közölte csütörtökön Asztanában Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva. A megállapodásban Oroszország kötelezettséget vállalt az ukrán tengeri kikötők blokádjának feloldására a gabonaszállító hajók előtt, cserébe hasonló engedményeket kért saját műtrágya- és élelmiszerexportja számára.

Jurij Usakov az asztanai ázsiai együttműködési csúcstalálkozón arra az újságírói kérdésre, hogy a gabonaüzlet a jelenlegi formájában folytatódik-e, az Interfax hírügynökség beszámolója szerint válaszában úgy fogalmazott: "Nem tudom, mert a megállapodás második részét nem tartják be".

Elmondása szerint mintegy 300 ezer tonna orosz műtrágya vesztegel európai kikötőkben, amihez azonban még senki nem tudott hozzáférni, holott Oroszország ingyen felajánlotta a teljes tételt a legszegényebb országoknak.

A február végén kezdődött ukrajnai háború miatt hónapokig vesztegeltek exportra szánt gabonaszállítmányok ukrajnai kikötőkben. Július óta három ukrán tengeri kikötőt nyitottak meg újra az élelmiszerexport számára a szűkös világpiaci kínálati helyzet enyhítése érdekében. A gabonaszállítmányok előtt egy biztonságos folyosót nyitottak meg a Fekete-tengeren.

A megállapodás betartását Törökország ellenőrzi. Putyin korábban a gabonamegállapodás végrehajtásáról is tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Az orosz elnök már szeptember elején "becsapásnak" nevezte az egyezményt, mivel az Oroszország elleni szankciók enyhítésére abban megfogalmazott ígéreteket nem tartották be.

Azt, hogy az orosz műtrágyaexport visszaesett, míg az ukrajnai élelmiszerexport jelentősen megélénkült, korábban az ENSZ is elismerte. Az orosz műtrágyaexport visszaesését azonban az ENSZ egyik tisztviselője "a magánszektorban tapasztalható bizonytalansággal" indokolta.

(MTI)

Fogolycsere következtében 20 orosz és 20 ukrán katona nyerte vissza a szabadságát

Ukrajna és Oroszország szerint a fogolycsere keretében mindkét oldalon 20 katonát engedtek szabadon.

„A mai napon a cseréről folytatott tárgyalási folyamat eredményeként 20 orosz katonát adtak vissza Ukrajna Kijev által ellenőrzött területéről” – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Ukrajna is közölte, hogy 20 katonája szabadult ki a megszállt területekről. A volt hadifoglyok jelenleg orvosi vizsgálatokon vesznek részt.

(Guardian)

Peszkov szerint a Török Áramlat felrobbantására készülő szabotőröket tartóztattak le

Szabotőröket tartóztattak le, akik megpróbálták megrongálni a Török Áramlat gázvezetéket – közölte Dmitrij Peszkov, az Oroszországi Föderáció elnökének sajtótitkára.

„Egyes erők, Putyin utalt arra, hogy ezek az erők milyen eredetűek lehetnek, (...) a Török Áramlatba is behatoltak. A szabotőröket elfogták, több embert letartóztattak. Fel akarták robbantani a vezetékeket. A mi területünkön, a szárazföldön” – mondta Peszkov csütörtökön újságíróknak.

Október elején Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az ukrán hatóságok megpróbálják megrongálni a Török Áramlat egyik szakaszát.

(Interfax)

Stoltenberg: a NATO nukleáris elrettentőképessége a béke megőrzését szolgálja

A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: "rendkívül távoliak" az olyan körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.

"Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen" - fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetés a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb fenyegetőzés a hidegháború óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét - mutatott rá Stoltenberg.

(MTI)

Videón, ahogy a donyecki terület fölött összeütközik két drón

Nem egyértelmű, hogy mi is történt pontosan, a kereskedelmi forgalomban is megvásárolható, polgári drónok nagy népszerűségnek örvendenek mindkét oldalon, így még az sem biztos, hogy nem egy sima baleset történt.

10 ezer oroszországi munkavállalóját rúgta ki az IKEA

Korábban Oroszország volt a 10. legnagyobb piacuk, csak aztán kitört a háború.

Meghalt egy amerikai állampolgár a Donbaszban

Meghalt egy amerikai állampolgár a kelet-ukrajnai Donbaszban – közölte csütörtökön az USA Külügyminisztériumának egyik tisztviselője. A szóvivő nem közölt további részleteket a haláleset jellegéről, és az illető személyazonosságát sem fedte fel. „Kapcsolatban állunk a családdal, és minden szükséges segítséget megadunk” – közölte.

(Sky News)

Ukrenerho: nagyrészt helyreállt Ukrajnában az áramellátás

Széles körben helyreállt Ukrajnában az áramellátás – közölte csütörtökön az Ukrajna áramellátásáért felelős vállalat, az Ukrenerho vezetője.

Volodimir Kudrickij az ukrán köztelevíziónak nyilatkozva elmondta: az áramtermelés és -ellátás újraindult, de tovább dolgoznak az orosz bombázások miatt megrongálódott infrastruktúra helyreállításán. Hozzátette: az ukrán lakosságnak továbbra is takarékoskodnia kell az áramfelhasználással, mert további orosz támadások várhatóak.

(MTI)

Franciaország légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának

Emmanuel Macron francia elnök ma bejelentette, hogy Franciaország a következő hetekben radar- és légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának, hogy segítse az országot az orosz drón- és rakétatámadások elleni védekezésben.

A France 2 televíziónak adott interjújában Macron nem árulta el, hogy milyen típusú légvédelmi rakétákat és hány darabot szállítanak. A Reuters által idézett forrás szerint Párizs Crotale-típusú, rövid hatótávolságú légvédelmi rakétákat biztosítana, amelyeket alacsonyan repülő rakéták és repülőgépek elfogására használnak.

(Sky News)