A logika szerint hadműveleti szünet jöhet Ukrajnában, miután az időjárás miatt nagyon nehéz lesz támadó hadműveleteket végezni, ráadásul mindkét félnek rendeznie kell a sorait – mondta Kaiser Ferenc, katonai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a hvg.hu-nak.

A legfőbb érv a szünet mellett a raszputyica.

Így hívják azt a sárdagonyát, amikor a sok csapadék és a talajviszonyok miatt nehéz járművekkel a műutakon kívül máshol nem lehet közlekedni. Az őszi időjárás már több támadó hadsereget is hazavágott azon a vidéken, Napóleonnak és Hitlernek is komoly problémája származott ebből. Legutóbb viszont maguk az oroszok tanulhatták meg, mekkora katasztrófát okoz, ha mindössze az utakra szorul a hadsereg mozgása. A Kijev elleni támadásuk többek között ezért omlott össze az ukrán hadsereg csapásai alatt.

Míg tavasszal az oroszok ellensége volt a raszputyica, most a legnagyobb szövetségesük lehet, mert az ukránok lendületben vannak, mióta augusztusban a harkivi és herszoni támadásokkal átvették a kezdeményezést az oroszoktól. Mindenesetre egy hadműveleti szünet lehetőséget adhatna arra Vlagyimir Putyin orosz elnök erőinek, hogy feltöltsék a zászlóaljaikat, a mozgósítottak kiképzést kapjanak és az ország távoli sarkaiból összegyűjtött eszközeiket is elhelyezzék a front közelében. Ráadásul most kezdődik Oroszországban a hagyományos őszi sorozás, amivel a 300 ezer mozgósított mellé még 130-150 ezer potenciális katonához jutnak. A logika azt diktálja, hogy egy nagyobb orosz támadás a fagyok beállta után indulhat meg csak.

Az ukrán 5. rohamgyalogsági ezred katonái 2022. október 12-én

AFP / Yasuyoshi Chiba

Az orosz erőgyűjtést az ukránok persze akadályozni fogják és ehhez próbálnak új eszközöket szerezni. Az ukrán vezetés már hónapok óta kéri az Egyesült Államokat, hogy adjanak nekik ATACMS rakétákat, amivel mélyen az orosz vonalak mögött tudnának precíziós csapást mérni, de eddig az amerikai kormány úgy vélte, elegendőek a HIMARS sorozatvetők. Leginkább azzal magyarázták az elzárkózást, hogy eszkalálódhat a háború, ha olyan fegyvert adnának Ukrajna kezébe, amivel mélyen orosz területekre lehetne belőni.

Az orosz külügyminisztérium a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy ha Washington nagyobb hatótávolságú rakétákkal látja el Kijevet, az átlép egy „vörös vonalat”, és „a konfliktus részesévé válik”.

A nagy különbség a HIMARS és az ATACMS között, hogy míg az előbbi 70-80 kilométerre tud ellőni, addig az utóbbi már akár 270 kilométerre is elszáll, ráadásul GPS vezérlésű ez is, vagyis nagyon precíz csapásokra alkalmas. A CNN szerint az ukránok azzal próbálják az amerikai aggodalmakat csillapítani, hogy átadták azoknak a célpontoknak a listáját, amelyeket az ATACMS-szel akarnak elpusztítani.

A Wall Street Journal szerint egészen biztosan köztük vannak krími célpontok, ahonnan az öngyilkos iráni drónokat, a Shahed-136-okat indítják. Kaiser ezt még annyival egészítette ki, hogy potenciális célpontok még a repülőterek és a szevasztopoli kikötő is, utóbbi ráadásul a Fekete-tengeri orosz flotta támaszpontja.

A drónok és a rakéták elleni védelmet erősítheti, ha végre megkapják a NASAMS légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól, amit már korábban is ígértek. Ezek akár 40 kilométeres távolságból is képesek leszedni egy közeledő gépet. (A NASAMS-3 rendszert Magyarország is megvásárolta, a rakéták a tervek szerint 2024-ben állnak szolgálatba.) Míg a NASAMS még csak ígéretek szintjén létezik, addig Németország a Kijev és más ukrán nagyvárosok elleni hétfői orosz rakétatámadást követően szokatlanul határozottan bejelentette, hogy ad Ukrajnának négy Iris-T SLM légvédelmi rakétarendszert, amiből az elsőt kedden le is szállították.

Véres dagonya

Vannak azonban érvek amellett is, hogy nem lesz szünet, és a harcok ugyanúgy folytatódnak, csak éppen borzalmas körülmények között. A szakértő arra felhívta fel a figyelmünket, hogy az ukrán hadsereg nem annyira „eszköznehéz”, mint az orosz, így az esős-sáros időszakban is lehetségesek előretörések, még ha nem is olyan nagy volumenűek, mint az elmúlt két hónapban. Az ukrán hadsereg számára most a legfontosabb Kaiser szerint, hogy megszüntessék az orosz herszoni hídfőt, mert utána a Dnyeper adottságai miatt (2-3 kilométer széles, mocsarakkal övezve) egy könnyen védhető frontvonalat kaphatnak, amit kevesebb katonával is lehet tartani.

A kercsi híd 2022. október 8-án

HANDOUT / SATELLITE IMAGE ©2019 MAXAR TECHNOLOGIES / AFP

Komoly nyomás nehezedik most Putyinra is, ami miatt lehet, hogy nem lesz szünet. A Times szerint az orosz hadsereget ért sorozatos vereségek után az elmúlt időszakban Moszkvában a keményvonalasok részéről felerősödtek a kritikus hangok, ami az orosz elnököt egy új helyzet elé állította. Erre tett rá egy lapáttal a kercsi hídon történt robbantás, amire az orosz elnöknek most választ kell adnia ahhoz, hogy lenyugtassa az orosz héjákat. Első körben rakétatámadásokat intéztek ukrán városok ellen, azonban  ez csak erőfitogtatás, próbálja Putyin valamennyire helyreállítani a presztízsét, kritikusait csak egy sikeres támadással tudná elhallgattatni.

Az orosz hadsereg azonban több sebből vérzik.

Egyre több hír szól arról, hogy lőszerhiány van, ráadásul irányított rakétákból állnak a legrosszabbul. Kaiser Ferenc arra mutatott rá, hogy elsősorban Kalibr rakétákat használtak az elmúlt napok támadásai során, nem pedig az erre leginkább alkalmas Iszkandereket. A brit védelmi tárca is olyan híreket közölt, hogy az oroszok kifogytak a precíziós fegyverekből, az meg egyenesen abszurd, hogy a városokat olyan rakétákkal lövik, amelyekre a fronton nagyobb szükségük lehetne. Nagy a különbség az ukrán és az orosz katonák felkészítettsége és felszerelése között is. Az ukrán hadseregre ráborultak a nyugati raktárak, míg az oroszoknál a régi acélsisakokat és kalasnyikovokat szedték elő – mondta.

Aggodalomra adhat okot, hogy hétfőn Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bejelentette, hogy Oroszországgal közös katonai munkacsoportot állítanak fel és a határra felvonulnak az erőikkel. Ezzel lehetséges, hogy csak azt akarják elérni, hogy az ukránok több katonát vezényeljenek északra, a határ mellé, de egy Ukrajna elleni támadást is jelenthet, bár a belorusz diktátor eddig ódzkodott beszállni nyíltan a háborúba és most is azt hangsúlyozta, hogy védelmi célzatú az erődemonstráció. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is tart egy fehérorosz támadástól, kedden a G7-eknek javaslatot tett egy nemzetközi megfigyelő misszió telepítésére a fehérorosz-ukrán határon, ezzel csökkentve az esetleges provokációk esélyét.

Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenkó Szocsiban 2022. szeptember 26-án

AFP / SPUTNIK / Gavriil Grigorv