Tetszett a cikk?

Vlagyimir Putin orosz elnök szerint Oroszország az egyetlen lehetséges utat választva helyesen cselekedett, amikor tavaly februárban megindította Ukrajna ellen a Moszkvában „különleges katonai akciónak” nevezett háborút.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

„Oroszország nem tehette meg azt, hogy nem reagál arra, ami a 2014-es ukrajnai puccs után történt, amikor Ukrajnában elkezdték kiirtani azokat az embereket, akik kapcsolatban voltak az orosz kultúrával, az orosz nyelvvel és őseik hagyományaival. Sokáig tűrtünk, és megpróbáltunk tárgyalni velük. De mint kiderült az orrunknál fogva vezettek minket, és be lettünk csapva. Ez nem először történt meg. Mindent elkövettünk, hogy békés eszközökkel oldjuk meg a válságot, de kiderült, hogy ez teljes mértékben lehetetlen. Az ellenség ugyanis forró háborúvá kívánta változtatni a konfliktust, és nem maradt más választásunk, mint hogy azt tegyük, amit most teszünk” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a második világháborúban harcolt veteránok előtt mondott szentpétervári beszédében.

Az orosz elnök alkotmányellenesnek nevezte a 2014-es ukrajnai forradalmat – amelynek következtében megbukott a Moszkva-barát, Viktor Janukovics államfő vezette ukrajnai vezetés – és azt állította, hogy a „puccs” miatt kellett segítséget nyújtani a Krím lakóinak. (Ez a félsziget Oroszországhoz csatolását jelentette.) „Ezután következtek a Donyec-medencei események, és ezt követően 2014 óta gyakorlatilag egy pillanatra sem álltak le a harcok” – magyarázta.

Azt is megismételte, hogy Ukrajnában, valamint az egykori Szovjetunió több tagköztársaságában a mai napig dicsőítik a nácikkal egykor együttműködő embereket és személyeket. „Például Lettországban is nyíltan vonulnak fel az egykori SS-katonák azt ismételgetve, hogy ők a függetlenségéért harcoltak. De az egész csak álca, ezek valójában árulók és nácik. Semmi sem igazolhatja a nácikkal és a fasisztákkal való együttműködést” – mondta Putyin, akinek külügyminisztere, Szergej Lavrov diplomáciai bravúrnak tartja az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktumot, amelyben a Szovjetunió és a náci Németország egy titkos záradékban felosztotta egymás között Kelet-Európa több térségét, így a Baltikumot is.

Közben Lavrov évértékelő sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy nem Oroszország támadta meg Ukrajnát, hanem a NATO követett el agressziót Oroszország ellen. „Már levontuk a következtetéseket arra vonatkozóan, hogyan fogunk viselkedni azokkal, aki gyorsan és szolgai módon támogatták az Oroszország elleni agressziót” – mondta a politikus.

Lavrov szerint nincs miről tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, aki a külügyminiszter szerint elfogadhatatlan feltételeket szabott meg a párbeszéd megkezdéséhez. (Egyebek mellett az Ukrajnába betört orosz hadsereg kivonását és a megszállt ukrajnai területekről való lemondást.) „Ha komoly ajánlatokat kapunk, akkor készen állunk a tárgyalásokra, azonban ilyen eddig nem történt” – tette hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!