Márciustól folytatódnak a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalások Svédország és Törökország között – jelentette be a svéd kormányfő az SVT svéd televízióban az MTI tájékoztatása szerint. Ulf Kristersson szerint már a pontos dátumot is kitűzték, amelyet azonban nem hozott nyilvánosságra.

„Keményen dolgozom azért, hogy együtt csatlakozhassunk (Finnországgal)” – erősítette meg a miniszterelnök a két észak-európai ország abbéli elhatározását, hogy a közös jelentkezés után a nehézségek ellenére együtt válhassanak a katonai szövetség tagjává. Elvégre – mint mondta – Finnországnak rendkívül hosszú közös határa van Oroszországgal. „Egymás megsegítése és védelme hatékonyabb volna, ha mindketten NATO-tagállamok volnánk” – indokolta a döntést.

Ahhoz a két ország a katonai szervezet tagjává váljon, előbb mind a harminc NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését.

A magyar állami hírügynökség a hírében arra is emlékeztetett, hogy már csak két ország beleegyezése várat magára, s hogy a múlt hónapban Svédországban több utcai provokáció – köztük egy Erdogan-bábu felakasztása és a Korán elégetése – miatt Ankara közölte, hogy nem tudja támogatni az ország felvételét. Azt azonban nem tette hozzá az MTI, hogy a másik ország, amely még nem hagyta jóvá a csatlakozási kérelmeket, éppen Magyarország.

Ezen a héten derült ki, hogy az EU-tagországok közül utolsóként, a téma hét hónapos „parkoltatása” és több, a konkrét szavazásra tett kormányzati ígéret megszegése után március elején végre tényleg tárgyalja a magyar Országgyűlés a kérdést. A hvg.hu információi szerint a 27-i hétfői és a 28-i keddi ülésen még más témákkal foglalkozna a törvényhozás, s csak a szerdai, március 1-jei ülésnapon kezdődne az erről szóló kormány-előterjesztések általános vitája. Zárószavazás emiatt majd csak a rákövetkező héten várható.

(Nyitóképünkön Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.)

Miért húzza ennyi ideig Orbán a finn-svéd NATO-csatlakozás ratifikálását?

Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól - pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval "sallereket" is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.