A koszovói rendőrség különleges egységének három felfegyverzett tagját fogta el a szerb rendőrség szerdán Dél-Szerbiában – közölte a szerb belügyminisztérium. A pristinai belügyi tárca közleménye szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, vagyis nem a koszovói rendőrök hatoltak be Szerbia területére, hanem a szerb rendőrök Koszovó területére.

A szerbiai belügyminisztérium tájékoztatása szerint a három koszovói albán rendőr teljes felszerelésben, „állig felfegyverkezve”, térképekkel és GPS-berendezéssel ellátva rejtőzködött Szerbia területén. „A rendőrség gyors és hatékony akciójának köszönhetően sikeresen akadályoztuk meg, hogy a koszovói rendőrség Közép-Szerbia területén végrehajtson egy olyan akciót, amely minden paraméterében terrorista cselekménynek tekinthető azzal a céllal, hogy tovább destabilizálja a helyzetet, és növelje a feszültséget, amely Szerbia ellen irányul” – olvasható a közleményben.

A koszovói belügyminisztérium közleménye szerint viszont a három rendőrt a szerb erők elrabolták, hiszen ők Koszovó területén tartózkodtak, és egy olyan utat ellenőriztek, amelyet a szerb bűnbandák csempészetre használnak.

Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.

A koszovói rendőrség kedden elfogott egy szerb férfit, aki a gyanú szerint a KFOR elleni támadások egyik szervezője volt. Belgrád azonnal reagált a vádra, és közölte: a férfi ártatlan. A koszovói szerbek tiltakozásképpen ismét az utcára vonultak.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.