szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A történelmi igazság nem lehet vita tárgya, az orosz elnöknek Joszif Sztálinról tett kijelentése miatt bekéretik a varsói külügyminisztériumba az orosz nagykövetet – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Morawiecki arra reagált péntek este a Twitter közösségi honlapján, hogy Vlagyimir Putyin elnök a nyugat-Ukrajnát érintő „revansista tervek” előkészítésével vádolta meg Varsót, és „Sztálin ajándékának” nevezte azt, hogy a második világháború után Lengyelország megkapta a németországi területek egy részét. Putyin minderről azért beszélt, mert miután a szélsőséges orosz Wagner csoport a belarusz-lengyel határon kezdett hadgyakorlatba, a lengyelek katonákat rendeltek a határhoz, ami Putyin szerint azt jelenti, hogy meg akarják támadni Fehéroroszországot.

Putyin megfenyegette és megvádolta Lengyelországot

A szélsőséges orosz Wagner csoport katonái a lengyel-belarusz határnál gyakorlatoznak, ezért a lengyelek katonákat küldtek a határra. Putyin szerint ez azt jelenti, a lengyelek meg akarják támadni Fehéroroszországot.

Sztálin háborús bűnös volt, a lengyelek százezreinek haláláért felelős

– írta ez után Morawiecki. „A történelmi igazság nem lehet vita tárgya” – tette hozzá. Bejelentette: bekéretik a lengyel külügyminisztériumba Oroszország varsói nagykövetét.

Radoslaw Fogiel, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke szombaton a PAP hírügynökségnek a „dezinformáció elemének” minősítette Putyin kijelentését. A történelmi határok témáját illetően felidézte: 1939 szeptemberében a Szovjetunió a hitleri Németországgal együtt megtámadta Lengyelországot, megszállta ennek területeit.

A második világháború után Lengyelország a nyugati területeket „kárpótlásul kapta meg azért, amit Sztálin keleten tartott meg a Szovjetunió számára” – emlékeztetett Fogiel, hozzátéve: „ez senkinek sem az ajándéka”. Hangsúlyozta: Lengyelország nem támaszt területi követeléseket egyik szomszédjával szemben sem.

Az 1945-ös potsdami konferencia nyomán – amelyet Harry S. Truman amerikai elnök, Joszif Visszarionovics Sztálin, a szovjet Népbiztosok Tanácsának elnöke és Winston Churchill brit miniszterelnök részvételével tartottak meg – Moszkva megtarthatta a Molotov-Ribbentrop-paktum nyomán általa annektált balti államokat és kelet-lengyelországi területeket is.

Az elvesztett közép- és kelet-lengyelországi területek kárpótlásaként Lengyelország nyugati határa az Odera-Neisse folyók vonala lett. A második világháború előtt Lengyelország területe 388 634  négyzetkilométer volt, jelenleg 322 575 négyzetkilométert tesz ki.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!