A Dél-kínai-tengeren található szigetek miatt a második világháború óta komoly feszültségek terhelik Kína és a Fülöp-szigetek kapcsolatait. A CNN most arról tudósít, hogy a hétvégén előbb a kínai partiőrség egy hajója vízágyúval rálőtt egy Fülöp-szigeteki csapatszállítóra, majd ennek nyomán diplomáciai botrány robbant ki a két ország között. Manila bekérette a kínai nagykövetet, közben az USA és szövetségesei biztosították támogatásukról a szigetországot. Mostanra már Ausztrália, Japán, Kanada és Németország is elítélte Kínát a támadásért.

BREAKING:

The Chinese Coast Guard has used water cannons to attack a small vessel used by the Philippine Navy to resupply its Ayungin (Second Thomas) Shoal outpost.

The attack took place only 190 km from the Palawan island of the Philippines.pic.twitter.com/D2kQREWNPK

— Visegrád 24 (@visegrad24) August 6, 2023

„Ragaszkodunk a nemzetközi jog által garantált szuverenitásunkhoz, területi egységünkhöz, melyet meg fogunk védeni” – jelentette ki az esettel kapcsolatos sajtótájékoztatóján ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök.

Jonathan Malaya, a Fülöp-szigeteki nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese pedig felszólította Pekinget, hogy tartsa be a hágai Állandó Választottbíróság 2016-os ítéletét, mely a Dél-kínai-tenger egy részét a Fülöp-szigeteknek ítélte.

Kína azonban a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengert gyakorlatilag teljes egészében a magáénak tartja, ennek érdekében több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. Peking követeléseit a Fülöp-szigetek, Vietnám és Malajzia is vitatja.

Kína mindezidáig figyelmen kívül hagyta a hágai Állandó Választottbíróság ítéletét, amely 2016-ban Manila igényét ismerte el jogosnak. A manilai kormány december végén jelentette be, hogy megerősíti tengeri katonai jelenlétét, miután Peking megkezdte lakatlan területek betelepítését a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteken és környékén.