A merénylők egy Brit-Kolumbia tartományban lévő szikh kulturális központ előtt lőtték le Hardeep Singh Nijjart, aki az egyik leghangosabb híve volt annak, hogy India Pandzsáb államában hozzák létre a szikhek független országát, Halisztánt. A gyilkosság ugyan még júniusban történt, ám a kanadai hatóságoknak több hét kellett ahhoz, hogy kiderítsék, a bűncselekményt minden bizonnyal az indiai titkosszolgálatokhoz tartozó személyek követék el.

Hardeep Singh Nijjar nem véletlenül volt szálka az indiaiak szemében: az aktivista egy nem hivatalos népszavazást szervezett Pandzsáb államban, ahol a 16 milliós szikh lakosság az ottani népesség 58 százalékát teszi ki. Indiában egy hindu vallási vezető elleni támadásban való részvétellel vádolták őt, és pénzjutalmat ígértek annak, aki a férfi őrizetbevételét eredményező információkat oszt meg a hatóságokkal. Hardeep Singh Nijjar a halála előtti hónapokban többször is hangsúlyozta, élete veszélyben van és arról is beszélt, hogy rendszeresen követik és zaklatják őt az indiai titkosszolgálat ügynökei. A kanadaiak is tudtak a veszélyről és a titkosszolgálat is közölte a szikh aktivistával, hogy merénylők lehetnek a közelében.

G20-as vita

Az ügyet már Justine Trudeau miniszterelnök is felvetette, amikor a G20-ak tanácskozásán találkozott Naredra Modi indiai kormányfővel, s közölte vele: elfogadhatatlannak tartja, hogy India kanadai területen vadássza le az általa terroristának tartott személyeket. Trudeau-t annyira felbosszantotta a kanadai földön elkövetett merénylet, hogy a G20-ak tanácskozásán Rishi Sunak brit miniszterelnöknek és Joe Biden amerikai elnöknek is megemlítette az incidenst.

Miközben a kanadaiak azzal magyarázzák az indiai követségen dolgozó titkosszolgálati diplomata kiutasítását, hogy a kanadai szuverenitást semmibe vevő és a nemzetek közötti együttélés alapvető szabályait megsértő merénylettel Újdelhi súlyos jogsértést követett el, India – amely egy kanadai diplomata kiutasításával válaszolt az ottawai lépésre – tagadja, hogy bármi köze lenne a gyilkossághoz. India szerint a kanadai „álfelháborodás” mögött az áll, hogy Ottawa megalapozatlan állításaival el akarja terelni a világ figyelmét arról, hogy az ázsiai ország biztonságát fenyegető terroristáknak ad menedéket. Kanada erre azzal válaszolt, hogy az ország kormánya senkit nem támogat, aki újjáélesztené a szikh függetlenségi mozgalmat, ám a szikhek esetében is tiszteletben tartja a szólás- és gyülekezési szabadságot.

Régi feszültség

Nem véletlen, hogy a kanadai állampolgársággal rendelkező szikh aktivista halála miatt megromlott Kanada és India viszonya. Kanadában él ugyanis az Indián kívüli legnagyobb szikh közösség – a szikhek vallási kisebbséget alkotnak, hitük az iszlám és a hinduizmus ötvözetét tükrözi – s a közel nyolcszázezres kanadai szikh népességben magas a függetlenség híveinek az aránya. A kanadai hatóságok a jelek szerint nem légből kapott információk alapján vádolják az indiai titkosszolgálatot: az észak-amerikai ország rendőrségének és titkosszolgálatának több vezetője is Indiába utazott, hogy a helyszínen tárgyaljon az indiai rendőri vezetőkkel.

Indiában már jó ideje betiltották a Halisztán-mozgalmat: a független szikh állam létrehozását célzó mozgalom az 1980-as években vált agresszívvá, s ezt követően az indiai hatóságok erőszakkal hallgattatták el a Halisztán-párti aktivistákat. Az évekig tartó leszámolásban szikhek ezrei haltak meg. A szikhek és a hinduk viszonyát több tragikus esemény is beárnyékolja: 1984-ben például szikh származású testőrei ölték meg Indira Gandhi indiai miniszterelnököt, miután a politikus engedélyezte, hogy az indiai katonák lerohanják a szikhek szent helyeit, köztük az amritszári templomot. Ezt követően pedig valószínűleg szikh terroristák követték el 1985-ben azt a pokolgépes merényletet, amelyben a Kanadából Indiába tartó Air India repülőgépen tartózkodó 329 ember vesztette életét.

Gyenge védelem

Miközben Trudeau szokatlan hevességgel támadja a 45 éves szikh aktivista elleni merénylet elkövetésével vádolt Indiát, kanadai vélemények szerint az észak-amerikai országban az utóbbi években gyakorlatilag büntetlenül tevékenykednek a különféle ellenséges titkosszolgálatok. Jessica Davis, a kanadai titkosszolgálat a CSIS egykori elemzője szerint egyebek mellett a szaúdi és az iráni szolgálatok is aktívan figyelik a Kanadában élő szaúdi, illetve iráni polgárokat. „Az is biztos, hogy az indiaiak sem egy merénylettel jelentek meg, biztos vagyok abban, hogy korábban is több akciót hajtottak végre az itt élő indiaiak ellen. Fel kell mérnünk, milyen kiterjed az indiai titkosszolgálat kanadai hálózata” - mondta az egykori titkosszolgálati munkatárs.

Kanadai viták

A szikhek elsősorban Brit-Kolumbia és Alberta tartományban élnek, s többségük aktív tagja a kanadai társadalomnak. Kanada többi tartományában szinte csak az 1990-es évek elején tűnt fel, hogy a hagyományos turbánjukhoz és szakállukhoz ragaszkodó szikhek is élnek az országban. Akkor történt meg az, hogy Baltej Singh Dhillon a rendőrség szikh származású tagja kitartott amellett, hogy szolgálatát szakállal és turbánban, s nem a kanadai rendőrség megszokott fejfedőjével lássa el.

A turbánvita következtében hónapokig tartó tiltakozások kezdődtek, a s végül a „csata” a szikhek győzelmével ért véget: megváltoztatták a szabályokat és lehetővé tették a turbánviselést, így Baltej Singh Dhillon vált a rendőrség első turbános és szakállas tagjává.