Tavaly novemberben Benjamin Netanjahu arra kérte kormányának szélsőjobboldali tagjait, hogy fogalmazzanak nagyon óvatosan és válogassák meg a szavaikat – írja a Politico. Minderre azért volt szükség, mert a Hamász október 7-i támadássorozatával kitört háború folyamán egyes miniszterek nem fukarkodtak a szélsőséges megnyilvánulásokkal.

Avi Dichter mezőgazdasági miniszter napokkal Netanjahu kérését megelőzően arról beszélt például, hogy a háború Gáza nakbája lesz. A nakba arabul katasztrófát jelent és azt az eseményt jelöli, amikor több százezer palesztin menekült el Izrael területéről a zsidó állam megalakítását követően.

Gideon Szaár miniszter pedig azt jelentette be, hogy Gázának kisebbnek kell lennie a háború végére, mert „bárki indít háborút Izrael ellen, annak területeket kell veszítenie”. Amiháj Elijahu örökségvédelmi miniszter meg helyből nemzetközi botrányt robbantott ki azzal, hogy atomtámadást indítványozott Gáza ellen. Ez már csak azért is volt figyelemreméltó bejelentés, mert Izrael hivatalosan nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel, később pedig Elijahu is metaforikusnak nevezte szavait.

Több országgal is tárgyal Izrael a gázai palesztinok kényszermentes kivándorlásáról

Többek között Kongó és Szaúd Arábia is felvetődött lehetséges célországként.

Mindez annak fényében tud nagyon kellemetlen lenni Izrael számára, hogy Pretoria sürgősségi indítványt nyújtott be a hágai Nemzetközi Bíróságnak, mely kimondaná, hogy Izrael megszegte a genfi egyezményeket. A Nemzetközi Bíróság az ENSZ bírósága, amely korábban Oroszországot is utasította arra, hogy függessze fel az Ukrajna elleni háborúját. Moszkva ezt figyelmen kívül hagyta, Izrael azonban nehezebben tehet ilyet.

Ugyan az eljárás kétségtelenül évekig is elhúzódhat, nagy valószínűséggel jóval a háború vége után fog befejeződni, de az izraeli kormánytisztviselők attól tartanak, hogy a bíróság egy ideiglenes végzést is kiadhat velük szemben, ahogyan azt tette az oroszok esetében.

Izrael azonban nem Oroszország, az ő esetében komoly jelentősége van annak, hogy mit gondolnak róla mások, különösen a szövetségesei. Nem beszélve arról, hogy egy elmarasztaló végzés milyen propagandaeszközt adna az ellenfelei kezébe és hogy az előbb említett szövetségeseit is mennyire rendítené meg, akiknél jellemzően demokrácia van, így a hatalom birtokosainak törődniük kell azzal is, hogy mit gondol arról a nép, miszerint ők egy olyan államot támogatnak, amit ha ideiglenesen is, de elmarasztalt az ENSZ Nemzetközi Bírósága.

Az izraeli védelmi miniszter ismertette, mihez kezdenek Gázával a háború után

Joáv Galant elmondása szerint a területet Izrael ellenőrizné, ugyanakkor egy többnemzetiségű kezdeményezés feladata lenne az övezet újjáépítése, amiben Egyiptomnak is szerepet szánnak.

Ennek megfelelően Izrael igyekszik minden követ megmozdítani annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg, a dél-afrikai indítványt Ejlon Levi szóvivő a vérvádakhoz hasonló abszurditásúnak nevezte, a kommunikáción túl azonban Izrael egy komoly hazai és nemzetközi jogászokból álló csapat összeállításába is belekezdett, többek között olyan nevek merültek fel, mint a Trumpot, Weinsteint, Epsteint és O.J. Simpsont korábban védő Alan Dershowitz.

A védelem az október 7-i támadás szörnyűségeire és a gázai civilek mögé bújó terroristák tényére tervez fókuszálni, illetve azt is igyekszik majd bizonyítani, hogy az izraeli csapatok mennyi mindent megtettek azért, hogy elkerüljék a fölösleges civil áldozatokat az övezetben. Ezen taktikára ugyanakkor baljós árnyékot vetnek a szélsőjobboldali izraeli kormánytagoknak a nemzetközi joggal mérsékelten összehangolható megjegyzései.