Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A moldovai kormány „társadalmi és gazdasági nyomást gyakorol a Dnyeszter-melléki területre, ami egyenesen ellentmond az európai elveknek, és az emberi jogokkal és a szabadkereskedelemmel is összefüggésben áll” – olvasható az oroszbarát terület képviselőinek tiraszpoli kongresszusán elfogadott nyilatkozatban. 2006 óta most tartottak először ilyen kongresszust a Dnyeszter-melléki vezetők.
Az orosz hírügynökségek által ismertetett hivatalos nyilatkozatban a Dnyeszter-melléki vezetők kérik a Szövetségi Tanácsot és a Dumát, az orosz parlament felső- és alsóházát, hogy „hozzanak intézkedéseket a terület megvédelmezésére a Moldova által gyakorolt fokozott nyomásgyakorlással szemben”. A dokumentum arra is emlékeztet, hogy „több mint 220 ezer orosz állampolgár” él állandó jelleggel a Dnyeszter-melléki területen.
A nyilatkozat szerint a Dnyeszter-melléki terület „korábban nem látott gazdasági, társadalmi-humanitárius és katonapolitikai jellegű fenyegetésekkel” néz szembe. A dokumentum arra nem tér ki, hogy konkrétan milyen segítségre számítanak a szakadárok.
A szakadár hatóságok szerint a szerdai kongresszus, amelyen 620 képviselő vett részt, válasz a Chisinau által a Dnyeszter-melléki területről érkező árukra nemrégiben kivetett vámra. Beszédében Vagyim Krasznoszelszkij Dnyeszter-melléki „elnök” a médiumok szerint kijelentette, hogy a terület „gazdasági, fizikai, jogi és nyelvi nyomás által kifejtett népirtási politika” áldozata.
A határozatban a képviselők kérik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), az Európai Parlamentet, a Vöröskeresztet és az ENSZ főtitkárságát, hogy akadályozzák meg azokat a „provokációkat”, amelyek „a feszültségek kiszélesedéséhez vezethetnének”.
A chisinaui kormány szerdai közleménye szerint „a dolgok nyugodtnak tűnnek”, „a társadalmon belüli hisztériakeltésre irányuló újabb kampány ellenére semmilyen veszélye sincs a helyzet eszkalációjának”.
A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter közé ékelődő terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona tartózkodik a területen békefenntartó feladatokat ellátva.
