A franciák azzal vádolják Azerbajdzsánt, hogy beavatkozik az ország csendes-óceáni területének belpolitikájába – derül ki a Euronews összefoglaló cikkéből. A helyzet túlmutat a politikai acsarkodáson, ugyanis mostanra Új-Kaledónia fővárosában francia csendőrök vívnak utcai harcokat a szakadár fegyveresekkel. Az összecsapásoknak már halálos áldozataik is vannak.

A helyzet annyira súlyos, hogy a rendfenntartó erőkön felül Párizsban a hadsereg bevetéséről is döntöttek, a katonák feladata egyelőre a szigetcsoport stratégiai pontjainak megszállása.

Új-Kaledónia a XIX. század közepe, 1853 óta tartozik Franciaországhoz, ekkor vette ugyanis birtokba a területet Auguste Febvrier-Despointes ellentengernagy III. Napóleon császár nevében. A franciák ezután büntetőtelepeket hoztak létre Új-Kaledóniában, olyanokat, mint amilyeneket a britek is működtettek Ausztráliában.

A helyi őslakosok, a kanakok természetesen nem voltak elégedettek az alávetett helyzetükkel, már 1878-ban megpróbáltak megszabadulni a franciáktól, ám nem jártak sikerrel, a felkelésüket leverték.

Ezek a megmozdulások időnként megismétlődtek a szigeteken, a harcok az 1980-as években lángoltak fel igazán durván, ekkor már polgárháborús helyzet uralkodott a függetlenségiek és a lojalisták között.

A mostani konfliktus alapját is a terület Franciaországhoz fűződő viszonya szolgáltatja. Miután zsinórban több alkalommal is (2018-ban, 2020-ban és 2021-ben) elbukott a függetlenségiek népszavazási kezdeményezése, a francia törvényhozás idén májusban indítványozott egy jogszabály-módosítást, amely lehetővé tenné, hogy a szigetcsoporton már tíz éve élő lakosok is kapjanak választójogot. Ez persze tovább rontaná a kanak függetlenségpártiak amúgy sem erős pozícióit, hiszen ennek hatására 25 ezer új, többségében francia választó jelenne meg az urnák előtt a kevesebb mint 270 ezres összlakosságú területen.

Függetlenségiek Új-Kaledóniában demonstrálnak egy úttorlasznál 2024. május 21-én

AFP

De miért volt szükség erre a módosításra, tehetjük fel a kérdést, ha három népszavazást is elbuktak már a függetlenségiek? Erre az a válasz, hogy az első két népszavazáson láthatóan növekvő trendet mutatott a támogatottságuk, a harmadikat viszont erősen megkérdőjelezhető körülmények között, a pandémiás lezárások idején tartották, amit a függetlenségiek bojkottáltak is, ekkor már a választásra jogosultak 56 százaléka nem jelent meg az urnáknál, ami legalábbis elgondolkodtató hatással lehetett sokakra Párizsban.

De mi köze ehhez Azerbajdzsánnak?

A közösségi médiában mostanra egyre több olyan felvételt látni, ahol a függetlenségiek a saját, vagyis a Kanak és Szocialista Nemzeti Felszabadítási Front jelképei mellett azeri zászlókat is lobogtatnak.

French security forces are fighting armed gangs in Nouméa, the capital of New Caledonia. Separatists financially backed by Azerbaijan have launched a rebellion against France there. pic.twitter.com/PiwJEKYJEe

— NEXTA (@nexta_tv) May 22, 2024

Az azeriek a Euronews szerint ott jönnek képbe, hogy 2023 nyarán létrejött a Baku Initiative Group (BIG) Azerbajdzsánban, amelyben a különféle francia tengerentúli területeknek és megyéknek az anyaországtól elszakadni kívánó egyes képviselői vesznek részt.

A csoport a napokban szolidaritásáról is biztosította a kanak függetlenségpártiakat, ugyanakkor az azeri–francia kapcsolatokban észlelhető repedések messze túlmutatnak Új-Kaledónián. Párizs ugyanis hagyományosan és nyíltan az örményeket támogatja a két kaukázusi ország konfliktusában, ráadásul ennek a támogatásnak katonai egyezmények, illetve hadianyag-szállítások formájában érzékelhető hatása is van.

Innentől érthető, hogy mi a gondjuk az azerieknek a franciákkal, ahogyan az is, hogy miért találni az új-kaledóniai francia rendőri brutalitásról szóló beszámolók tömkelegét az Azerbajdzsánnal szimpatizáló közösségimédia-oldalakon.

Egy francia kormányzati forrás szerint az elmúlt napok folyamán mintegy 4000 témába vágó bejegyzést tettek közzé ezek az oldalak. A Miért éppen Új-Kaledónia? felvetést pedig meg lehet válaszolni azzal, hogy Azerbajdzsán, ahogyan azt a BIG munkásságán keresztül is lehet látni, a francia gyarmati elnyomással szemben küzdő szabadsághős szerepét osztotta ki magára, és ha most Francia Guyanában vagy Francia Polinéziában lenne balhé, akkor ott lobogtatnák a szakadárok az azeri zászlót.