Az Egyesült Államok közepes, mintegy 2500 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket tervez Németországba telepíteni. Olaf Scholz német kancellár (nyitóképünkön) az amerikai lépést az Oroszország felől érkező fenyegetéssel indokolta csütörtökön a washingtoni NATO-csúcstalálkozón.

“Tudjuk, hogy hihetetlen felfegyverkezés ment végbe Oroszországban európai területet fenyegető fegyverekkel” – mondta, és sokáig tanakodtak azon, hogy a NATO védelmi pajzsa mellett miként tudnának hagyományos fegyverzettel való elrettentéssel reagálni erre. A nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek telepítését már tavaly belefoglalták Németország első nemzetbiztonsági stratégiájába. “Ezért illik bele az Egyesült Államok döntése pontosan ebbe a stratégiába, amelyről már hosszabb ideje nyilvános vita zajlik.”

Az Egyesült Államok a hidegháború óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Minderről Berlin és Washington szerdán állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.

Scholzot, aki az 1980-as években fiatal szociáldemokrataként egyebek között Pershing II amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi telepítése ellen tüntetett, újságírók most arról kérdezték, hogy számít-e ellenállásra ilyen jellegű fegyverek újbóli telepítésével kapcsolatban saját pártjának soraiból.

“Ez a döntés hosszabb ideje előkészületben volt, és nem számít igazi meglepetésnek azok számára, akik biztonsági és békepolitikával foglalkoznak” – mondta. Ráadásul mindez a német kormány, a nyilvánosságban megvitatott, biztonsági stratégiájába illeszkedik – tette hozzá.

A NATO-csúcs zárónyilatkozatába Ukrajna tartós és feltétel nélküli támogatását is belefoglalták, a szöveg szerint az orosz agresszió által sújtott ország helye az észak-atlanti katonai szövetségben van. A nyilatkozat pontjai szöges ellentétben állnak a „békemissziót” folytató Orbán Viktor nyilatkozataival, amelyek inkább Ukrajna kapitulációját szorgalmazzák, ugyanakkor a magyar kormányfő is aláírta a dokumentumot. Minderről itt írtunk bővebben: