Európa nem eshet abba a csapdába, hogy „önbeteljesítő jóslatot” állítson fel, miszerint egy második Trump-elnökség alatt a NATO meghalna, és a transzatlanti kötelék véget érne – mondta Jens Stoltenberg főtitkár a Guardian tudósítása szerint.

Stoltenberg szerint a vezetőknek ugyanúgy kell együttműködniük Donald Trumppal, mint ahogyan azt 2016-ban is tették, függetlenül attól, hogy mi hangzik el az amerikai választási kampány során.

„Négy évig dolgoztam vele” – mondta az októberben leköszönő norvég politikus. Arra a kérdésre, hogy szerinte Trump megváltozott-e 2020-as elnöksége vége óta, Stoltenberg azt mondta, nem tud válaszolni, de hozzátette: „Úgy gondolom, fontos, hogy ne hozzunk létre önbeteljesítő jóslatokat olyan módon, hogy azt feltételezzük, hogy egy új kormányzat az Egyesült Államokban a NATO végét jelenti. Ezzel kapcsolatban 2016-ban is voltak aggályok. A valóság az volt, hogy a NATO négy év után erősebb lett. Több csapat, magasabb készültség”.

Az európai vezetők egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Trump novemberi győzelme esetén alelnökjelöltje, J.D. Vance meghatározó szerepet fog betölteni a külpolitikában. Vance volt az egyik élenjáró ellenzője az Ukrajnának szánt új amerikai segélycsomagnak, amelyet hónapokig halogattak, és csak tavasszal hagytak jóvá.

Szerda este Vance jelezte, hogy az Egyesült Államok globális biztonságban betöltött vezető szerepe nem lesz magától értetődő egy Trump-kormányzatban. Mint a Milwaukee-ban tartott republikánus országos konvención összegyűlt párthíveknek elmondta: „Csak akkor küldjük a fiainkat háborúba, ha muszáj”.

Az Európai Politikai Közösségnek (EPK) a brit Blenheim-palotában tartott találkozója alkalmával Stoltenberg azonban kijelentette, hogy továbbra is optimista a NATO jövőjét illetően.

Amikor 2014-ben átvette a szövetség főtitkári megbízatását mindössze két tagállam költötte költségvetésének 2 százalékát védelemre. Elmondta, hogy ez az arány most 23 a 31 tagországból, és szerinte Trump elnöksége idején megfogalmazott panasza, miszerint az európaiak nem járulnak hozzá a rájuk eső részhez, megalapozott volt.

„Az ok, amiért arra számítok, hogy az Egyesült Államok erős szövetséges marad… az, hogy a fő kritika Trump elnök, de az alelnökjelölt, J.D. Vance részéről is elsősorban nem a NATO ellen irányult, hanem azon tagállamok ellen, akik nem költenek eleget a NATO-ra a védelemre, és ez most változik” – mondta Stoltenberg.

Trump győzelme esetén a főtitkár szerint Európának nem kell egyebet tennie, mint megismételni a 2016-ban követett stratégiáját. Akkor felvettük a kapcsolatot az új kormányzattal, leültünk velük beszélni és kiderült, hogy néhány szempontjuk nagyon is helytálló volt” – közölte.

Stoltenberg szerint azért sem valószínű, hogy az USA kivonul a NATO-ból, mert jelenleg a szövetség tagjaival együtt a világ katonai erejének 50 százalékát képviseli, viszont egyedül ez csak 25 százalék lesz.

Persze az EPK tagjainak nem csak a NATO viszonylatában van tartanivalójuk Trumptól. Sokan félnek például attól, hogy Trump nem csupán feladhatja az USA Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, hanem nyomást gyakorolhat Volodimir Zelenszkijre, hogy fogadjon el egy olyan béketervet, amely az oroszok által megszállt területek elvesztésével járna.

Ezen fenti aggodalmakat tetézik Trump olyan kijelentései, hogy még azelőtt békét tud teremteni a választások megnyerését követően, hogy beköltözne a Fehér Házba. Csak arról nem árult el egyelőre semmit az elnökjelölt, hogy miként képzeli el ezt a béketeremtést.