Az Alkotmánybíróság (Ab) körül kialakult zűrzavart az mutatja, hogy a mostani parlamenti többség júniusban kimondta: ez az Alkotmánybíróság nem törvényes Alkotmánybíróság.

Az Ab válasza: ez a parlament nem törvényes parlament. Mindez a 2015-ös kormányváltás után kezdődött, amikor az új jobboldali többség három olyan, lejárt megbízatású alkotmánybíró helyére is újakat választott, akiknek az utódait még az előző parlament szabályosan megválasztotta, de eskütételüket és ezzel hivatalba lépésüket megakadályozták. Ezt a három új bírót gúnyolták azután dublőröknek, és a szerdán elfogadott törvény érvénytelennek nyilvánítja a részvételükkel 2015 vége óta hozott határozatokat.

Mivel az Ab tagjait egyszerű többséggel választják, politikai színezettől függetlenül minden eddigi parlamenti többség hozzá eszmeileg közel álló jogászokat vitt be a testületbe, de korábban jobban ügyeltek arra, hogy ezek tekintélyes, szakmailag elismert emberek legyenek. Azt a 2015 és 2023 ősze között kormányon volt Jog és Igazságosság (PiS) vezette be, hogy politikusokat, képviselőket ültetett át közvetlenül a törvényhozásból az Ab-ba. A mostani kormánypártok azt mondják: éppen ezért az Ab már nem az alkotmányosság őre, hanem a PiS utolsó bástyája, amely a köztársasági elnökkel összefogva akadályozni igyekszik a tavalyi választáson győztes koalíció programjának megvalósítását.

Az új törvény kimondaná, hogy az alkotmánybírákat 60%-os minősített többséggel kell megválasztani, ami – mivel Lengyelországban soha senki nem jutott még ennek a közelébe sem – azt jelenti, hogy csak az ellenzék egy részével megegyezve lehetne betölteni a jövőben megürülő helyeket. Igaz, a vitában rögtön felmerült: ha a PiS bojkottálja az ilyen eljárást, amire van esély, akkor előbb-utóbb megbénul az Ab. Megszűntnek nyilvánítanák a jelenlegi elnöknő megbízatását is, amit sok szakértő alkotmányellenesnek nevez. Ehhez az is hozzátartozik, hogy Julia Przylebska egy korábbi interjú szerint Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök „társasági felfedezése” volt, az ismeretlen vidéki bírónőt egyébként saját kollégái még egy kis járásbíróságon is előléptetésre alkalmatlannak ítélték, mielőtt hirtelen az Ab élére került.

Sokan kifogásolják – köztük az állampolgári jogok biztosa, aki nem a PiS kinevezettje volt –, hogy a „dublőrök” részvételével hozott, talán száznál is több kihirdetett, évekkel ezelőtt hatályba lépett Ab-határozatok érvénytelenek, mert a politikai vihart kavaró döntéseken kívül ezek között sok olyan van, amely az állampolgárok számára jó hatással járt, és a jogrend részévé vált.

A szejm már márciusban hozott egy határozatot, hogy nem ismeri el az Ab döntéseit, mert az utóbbi években „olyan mértékben sértett alkotmányt és jogot, hogy képtelenné vált a normakontrollal összefüggő feladatainak teljesítésére”. Ezért a határozatait nem hirdetik ki a hivatalos közlönyben, így azok nem léphetnek hatályba. Pedig a közlönyt technikai értelemben gondozó kormánynak ehhez nincs joga, ellenzékben a mostani kormánypártok fel is voltak háborodva, amikor a PiS kormánya egy időben ugyanezt csinálta. De azt mondják, a helyzet nem azonos, mert az akkori kormány egy még törvényes Ab dokumentumait nem hirdette ki. Akárhogy is, egy szejmhatározat nem jogszabály, ezért fogadtak most el egy törvényt. Bár igazából alkotmánymódosítás nélkül nem lehetne szabályosan átalakítani az Ab-t, arra pedig nincs remény, mert kétharmados többséget igényelne.

A törvényt szerdán 242 szavazattal fogadták el 202 ellenében. Andrzej Duda köztársasági elnök megmondta, hogy nem írja alá, tehát nem lesz belőle hatályos törvény, de fontos volt, hogy a kormánypártok egységet mutassanak, ellentétben azzal a nemrégi szavazással, amikor főleg a koalíció legkonzervatívabb tagja, a Parasztpárt ellenállása miatt nem sikerült törölni a Büntető Törvénykönyvből az abortuszban segédkező személyek büntethetőségét, és ami miatt a napokban ugyanazok a nőszervezetek tüntetnek a mostani kormány ellen, amelyek ezt a PiS idején is tették az akkori többség ellen, és amelyek bizalommal és reménykedve fogadták a mostani koalíció győzelmét.

A szavazás tehát a szejmben jelképes volt. A jobbközép, liberális és baloldali erők abban bíznak, hogy egy bő év múlva, amikor Duda elnök már nem indulhat újra, sikerül olyan köztársasági elnököt választani, aki nem áll szemben Donald Tusk kormányával. De garancia persze nincs erre, hiszen még a jelöltek se ismertek.