szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Belső feszültségek a kampánystábban, Joe Biden elkésett visszalépése, a gazdasági problémákra nem reflektáló kampány, Kamala Harris relatív ismeretlensége – sorolják a választási vereséghez vezető hibákat az elemzők.

Trump visszatért
2025 januárjában iktatják be az Egesült Államok 47. elnökének Donald Trumpot, miután a novemberi választáson legyőzte a demokrata Kamala Harrist. Trump máris borzolja a kedélyeket kétes hírű jelöltjeivel, miközben még számos eljárás van ellene folyamatban. De még izgalmasabb, hogy milyen hatással lesz a második Trump-ciklus a világra, a globális biztonságra, gazdaságra - és persze Magyarországra.
Friss cikkek a témában

Harris kampánya olyan volt, mintha úgy próbált volna repülőt építeni, hogy közben a gép már a levegőben volt – írja a Reuters.

Ugyan a demokrata jelölt rekordmennyiségű kampánytámogatást tudott összeszedni és ő volt az első színesbőrű női elnökjelöltje is az ország történetének, ám ez a demokraták legelkötelezettebb támogatóin kívül kevesek számára tűnt mindent ütő előnynek.

A többséget az érdekelte, hogy mi lesz a gazdasággal, az inflációval és a munkahelyekkel, mely kérdésekre a Harris-stáb nem tudott meggyőző válaszokat adni. Helyette inkább a demokráciára Donald Trump személyében leselkedő veszedelem elleni küzdelmet tűzte zászlajára.

A nőjogi és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos problémafelvetései is süket fülekre találtak a választók körében, ugyanis az abortuszhoz fűződő jog kérdése bár fontos, de a többséget mégis a Biden-kormányzat alatt elszálló fogyasztói árak foglalkoztatták, amivel kapcsolatban Kamala Harrisnek nem nagyon volt mondanivalója.

A megválasztásának esélyein jelentőset rontott az Észak-Karolinát letaroló Helen hurrikán is, hiszen egy csatatér államról volt szó, amelynek a lakossága komoly anyagi károkat szenvedett és ebből kifolyólag fogékonyabb volt a Trump-stáb által is terjesztett álhírekre.

Nem használt a demokratáknak a gázai háború sem, mivel a másik csatatér államban, Michiganben élő, hagyományosan demokrata-szavazó muszlim, illetve arab-amerikai közösség elfordult a Biden-kormányzattól.

Harrisnek nőként meggyűlt a baja az amerikai férfi választókkal is, akik etnikai hátterüktől függetlenül szívesebben szavaztak egy férfire, mint egy nőre. Ezért is próbálták a demokraták sorompóba állítani a férfiak szavazatit talán könnyebben megszerző, fegyvertartást támogató, de liberális Tim Walzot, ám ő látványosan alulmaradt a Trump alelnökjelöltjével, JD Vance-szel folytatott vitájában.

A CNN mindezek mellé a kampánystábon belüli belső feszültségeket és Joe Biden elkésett visszalépését is a vereség okaiként jelölte meg, amiben lehet is igazság, már csak azért is, mert ha Biden időben visszalép, vagy eleve nem lép fel jelöltként, Harris végigmehetett volna a Demokrata Párt hagyományos jelöltállító mechanizmusán, aminek hatására megismerték volna a választói.

Ez azonban elmaradt és láthatólag megbosszulta magát, mivel végső soron az amerikaiak többsége egyszerűen nem hitte el Kamala Harrisről, hogy alkalmas az elnöki pozíció betöltésére és ezért inkább egy erős jelöltre kívánt szavazni, Donald Trumpra, aki ráadásul már egy ciklust kitöltött elnökként.

Az amerikai elnökválasztás eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Donald Trump már leadta a szavazatát – percről percre az amerikai elnökválasztásról

Bár választók tízmilliói már távolról leadták szavazataikat, az urnákhoz hivatalosan ma járulnak az Amerikai Egyesült Államok polgárai, hogy eldöntsék, Donald Trumpra vagy Kamala Harrisre bízzák az országot a következő négy évben. A felmérések alapján rendkívül szoros a verseny, most még megjósolhatatlan az eredmény. Közvetítésünkben percről percre követjük a fejleményeket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!