Tetszett a cikk?

Kubából több százan, további országokból pedig több ezren jelentkeztek azokra a programokra, amelyek végén a külföldiek orosz állampolgárságot kaphattak. Függetlenül attól, hogy az érdeklődők építőmunkásnak, vagy katonának jelentkeztek, az orosz hatóságok mindenkit durván becsaptak.

Az Ukrajna elleni háborúba jelentkezett kubai önkéntesek megkapták az ígért orosz útlevelet, mégis átverve érzik magukat. „Azt mondták nekünk, hogy mivel orosz állampolgárok vagyunk, a háború utolsó napjáig harcolnunk kell” – mondta Jorge a Politico hírportál újságírójának. Nem ő az egyetlen, aki erre a sorsra jutott, független források szerint a kubai zsoldosok és a többi, ugyancsak fejlődő országból érkező önkéntes többsége olyan csapdába esett, amelyből sokuk számára csak a harctéri halál jelenthet kiutat. És még azt sem mondhatják, hogy hátrányos megkülönböztetéssel sújtják őket: a menet közben elfogadott törvénymódosítások szerint az orosz önkéntesek sem léphetnek ki a hadseregből és legfeljebb csak néhány napra vagy hétre, pihenni húzódhatnak vissza a frontról.

A kubaiak arról is panaszkodnak, hogy miközben ágyútölteléknek használják őket az orosz parancsnokok és a legveszélyesebb feladatokra osztják be őket, elvették tőlük kubai és orosz papírjaikat, így ha lelépnek a hadseregtől nem tudják igazolni, hogy orosz állampolgárok, így azonnal kiutasíthatják őket az országból. Gondok vannak a zsolddal is, sokan állítják azt, hogy nem kapták meg az a fizetést, amit ígértek nekik. Pedig lenne mire költeni a pénzt: Kubában évről évre romlik a gazdasági helyzet, a magas infláció miatt elértéktelenedtek a fizetések, miközben az energiahiány miatt az ország harmadában rendszeren kapcsolják ki az áramot, a hazai polgárokat kiszolgáló boltok jórészt üresek, az utcákon pedig több a lovaskocsi, mint a menetképes autó.

Áramszünet Kubában
AFP

Dupla átverés

Aki valóban a hadseregbe jelentkezett, csak amiatt panaszkodhat, hogy az egyéves szerződés lejárta után, akaratán kívül „örök szolgálatra” ítélték, ám sok kubai van, akiket hivatalosan különféle polgári szakmákra kerestek Oroszországban, ám amikor megérkeztek, hamar egy repülőn, majd a fronton találták magukat. A sorsukat ők sem kerülhették el, az ő papírjaikat is elvették és a háború végéig őket is a fronton akarják tartani. A külföldi zsoldosok nehéz helyzetét a dezertálni akaró orosz katonákat segítő szervezet, az Igyitye Leszom (Menjetek az erdőbe) tagja, Ivan Csuviljajev is megerősítette, elmondta, hogy dokumentumok hiányában a kubai katonák még saját nagykövetségükön sem jelentkezhetnek, mert nem tudják igazolni személyazonosságukat és állampolgárságukat.

A kubai kormányzat mond hideget és meleget is: a hivatalos, Havannában ismételgetett álláspont szerint mindenki megsérti a szigetország törvényeit, aki bármelyik ország hadseregébe beáll zsoldosnak. Ennek igazolására gyakran elhangzik, hogy a hatóságok több embert őrizetbe vettek azzal a váddal, hogy kubai polgárokat közvetítettek ki az orosz hadsereg számára. Ez igaz is, de közben Kuba moszkvai nagykövete meg arról beszélt, hogy Havanna elengedi azokat, akik önként csatlakoznak az orosz hadsereghez, csak azok ellen lép fel, akik illegálisan és a jelentkezőket becsapva toboroznak.

Orosz hadihajó Havanna kikötőjében
AFP / Yamil Lage

A kettősség érthető: Kuba jelentős mértékben függ az orosz energiahordozóktól és befektetésektől, s amikor az ország vezetői nem tesznek keresztbe a toborzóknak, hanem még azt is elmondják, hogy az ukrajnai „különleges hadműveletre” azért volt szükség, mert a „gaz Nyugat” a NATO képében fenyegette Oroszországot, Moszkva jelentős árengedménnyel küld olajat a szigetországnak. A halottakról a kubai médiumok egyáltalán nem beszélnek, ám ettől még a közösségi oldalakon az emberek értesülnek a honfitársaik haláláról.

Nemzetközi brigádok

A kubaiakhoz hasonlóan számos fejlődő országból érkeztek és érkeznek zsoldosok, egyebek mellett nepáli, indiai, ghánai, szíriai és Sri Lanka-i önkéntesekről tudni. Elemzők szerint a külföldiek jelenléte – leszámítva a tízezer vagy talán annál is több, Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonát – katonai szempontból nem igazán jelentős, viszont az orosz propaganda igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a „Globális dél” fellázad a Nyugat „diktatúrája” ellen, s ennek egyik jele az, hogy áramlanak az önkéntesek, hogy harcolhassanak a Kreml oldalán.

Az orosz hatóságok viselkedésével elégedetlen kubaiak azonban egyáltalán nem beszélnek ideológiai megfontolásokról, ők inkább azt mondják, azért jelentkeztek mert 2000 dollár körüli fizetést ígértek nekik, miközben az otthoni bérek értéke csak ritkán haladja meg a 25 dollárt.

„A győzelem a miénk lesz” feliratú, szerződéses katonai szolgálatot hirdető tábla Szentpéterváron
AFP / Olga Maltseva

Kijev szerint ahogy nő az orosz halálos áldozatok és súlyos sebesültek száma, úgy emelkedik az orosz hadseregbe besorozott, majd fogságba esett külföldiek aránya. „Akármit is mondanak, Kubában az állam jóváhagyásával küldik Ukrajnába és ezzel a halálba saját állampolgáraikat. Folyamatosan emelkedik a zsoldosok részaránya” – mondta egy sajtótájékoztatón – egy kubai hadifogoly mellett ülve – Petro Jacenko, a hadifoglyok ügyével foglalkozó ukrán állami hivatal szóvivője. Azt is hozzátette, hogy a külföldi önkéntesek jellemzően nem képzett katonák, így túlélési esélyeik sokkal rosszabbak, mint a valódi és a helyi terepet jobban ismerő orosz katonák esetében.

Nyitóképünkön szerződéses katonák kiképzésen Oroszországban. Fotó: MTI / EPA / Arkagyij Budnyickij

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!