Szerdán Párizsba látogat és Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik majd Ahmed al-Saraa szír elnök – írja a Reuters. Al-Saraa először jön Európába, amióta az általa vezetett felkelés megbuktatta a Basar Aszad szíriai diktátor vezette rezsimet tavaly decemberben. Az európai látogatás célja, hogy az elnök nemzetközi támogatást nyerjen Szíria stabilitásának megteremtéséhez.

Az al-Saraa által vezetett Hajat Tahrir al-Sam (HTS) nevű iszlamista mozgalmat az USA, Törökország és az ENSZ is terrorszervezetnek tartja, al-Saraa ezért szerepel az ENSZ terrorizmusellenes szankcióinak listáján, az utazás idejére azonban az ENSZ mentességet adott ennek hatásai alól.

Macron és al-Saraa Szíria biztonságának és szuverenitásának garantálásáról és a kisebbségek kezeléséről is beszél majd. Ez utóbbi azért aktuális, mert a közelmúltban súlyos támadás érte az alavita és drúz kisebbségeket. Várhatóan szóba kerül majd az Iszlám Állam fegyveresei és a terrorizmus elleni harc, valamint segélyek, gazdasági támogatások koordinálása, amibe beletartozik a szankciók enyhítése is – közölték francia tisztviselők.

Al-Saraa számára kiemelten fontos Macron támogatása, mivel az Egyesült Államok jelenleg nem hajlandó elismerni egyetlen entitást sem Szíria kormányaként, és több szankciót is fenntart az országgal szemben.

Azt azonban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is hangsúlyozta, hogy nem biankó csekket adnak Saraanak, hanem a tettei alapján fogják majd megítélni. Hozzátette: szeretnék biztosítani, hogy Szíria továbbra is fókuszáljon a felekezeti erőszak visszaszorítására, és elkötelezze magát az Iszlám Állam fegyveresei ellen zajló harcban. A külügyminiszter Szíria esetleges összeomlását úgy írta le, hogy „azzal leterítenénk a vörös szőnyeget az Iszlám Államnak”.

A látogatás miatt a francia alavita kollektíva tüntetést szervez Párizs központjába al-Saraa ellen. Ugyanez a csoport még április 11-én panaszt nyújtott be a francia ügyészséghez, amelyben népirtással és emberiesség ellenes bűncselekményekkel vádolják a szír vezetőt, illetve több miniszterét a márciusban elkövetett gyilkosságok miatt.

Franciaország Aszad bukása óta a jelenlegi szír kormány egyik legfőbb szövetségese. Még 2012-ben szakítottak meg minden kapcsolatot az Aszad-rezsimmel, amit azóta sem állítottak vissza teljesen, de az előző hónapban már kineveztek egy ügyvivőt Damaszkuszba, ami fontos lépés a nagykövetség újranyitása szempontjából. Nemrég pedig Macron videóbeszélgetésben egyeztetett al-Saraaval és Joseph Aoun libanoni elnökkel.

Az ország újjáépítésének költsége becslések szerint meghaladhatja a 250 milliárd dollárt, ezért a jelenlegi vezetés számára kulcsfontosságú, hogy újra be tudják indítani a 14 éve tartó polgárháború által tépázott gazdaságot. Ezt rendkívüli módon nehezíti, hogy az elmúlt években az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is számos szankciót vezett be az országgal szemben, amelyek közül az Unió néhányat már eltörölt, illetve vannak olyanok, amelyek június elsején lejárnak és Szíria abban reménykedik, hogy nem fogják őket meghosszabbítani. Ehhez egyébként a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges.