A legtöbb szénenergiát Kína állította elő 2020-ban – írja a Reuters. Az Ember nevű, londoni klímakutató csoport eredményei alapján tavaly a világ szénerőművekben történő áramtermelésének 53 százaléka jött Kínából. Ez arány pedig növekszik: 2015-ben még a világ szénenergiájának csak 44 százaléka származott az országból.

A növekvő arány nem csak annak köszönhető, hogy a világ más országai gyorsabbak a tiszta energiára való átállásban. Egy korábbi jelentés szerint 2020-ban 38,4 gigawatt áramot termelő új szénerőművet helyeztek üzembe Kínában. Ez háromszor több, mint amennyivel a világ többi részének szénenergia-kapacitása együttvéve bővült. Emellett további 46,1 gigawatt áramot termelő szénerőmű megépítését hagyta jóvá a kínai vezetés 2020-ban.

Kína teljes szénenergia-kapacitása 77 terawattóra (TWh). Összehasonlításként, Magyarország teljes energiafogyasztása 45,4 TWh volt 2019-ben a MET Magyarország szerint. A paksi atomerőmű nagyjából 2 gigawatt áramot termel.

A szénerőműveknél ugyanakkor gyorsabban bővítette a szél- és napenergia-felhasználását Kína: előbbi termelése 71,7 gigawattal, utóbbié 48,2 gigawattal emelkedett. Az ország korábban arra tett vállalást, hogy 2030 után nem növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2060-ra elérik a karbonsemlegességet.

Rekordgyorsan esik vissza a szénenergia, de még mindig túl sokat használunk

Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat - Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat.