Hogyan őrizzük meg legtovább eredeti formájukban a ruháinkat?
A divatipar jelentős terheléssel jár a környezetre. Ráadásul nem is a gyártás, hanem főleg az jelent számottevő kibocsátást, ami azután történik a ruhadarabokkal, hogy valaki hazaviszi és elkezdi hordani ezeket. Ezért nem mindegy, hogyan mossuk, vasaljuk, szárítjuk, vagy őrizzük meg más formában a ruháink eredeti formáját.
Mi a legfenntarthatóbb, ha öltözködésről van szó? Természetesen nem az, ha kölcsönöz, használtan vásárol, vagy vesz egy organikus anyagból készült ruhadarabot, hanem, ha minél tovább hordja a már meglévőket. Tehát odafigyel arra, hogy minél tovább megőrizze az eredeti állapotot, és megjavítja, vagy megjavíttatja, például időben elviszi a sérült cipőjét cipészhez javíttatni.
Hogy miért dobunk ki ruhákat? Mert megsérülnek, foltosak lesznek vagy elhasználódnak. Ezek ellen azonban sokat tehetünk, akkor is, ha nem a legkiválóbb minőségű, tartós termékek képezik a szekrényünk tartalmát. A ruhadarabok forgalma 2000 óta szinte megduplázódott, de a mai vásárlók csak fele annyi ideig használják ruháikat, mint régen. De ezért nem csak az egyre gyengébb minőséget gyártó cégek a hibásak: szakértők szerint egy ruhadarab ökológiai lábnyomának 75 százalékáért mi vagyunk felelősek. A brit WRAP szervezet becslése szerint, ha csak 10 százalékkal hosszabb ideig hordanánk ruháinkat Európában, 3 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe.
Rend a lelke mindennek
Süle Kati stylist szerint szüleinkről, nagyszüleinkről kellene mintát vennünk: „Kevés ruhadarabjuk volt, de azok tartósak voltak. Gondoljunk csak bele, háborúkon is átmenekítették a ruhákat, úgy megbecsülték és úgy vigyáztak rá."
A stylist kiemeli: nem mindegy, mekkora helyünk van a ruhák tárolására. Ő mindenesetre azt javasolja, amit csak lehet, tároljunk vállfán, tehát akasszuk fel. „Ha ügyesen mos valaki, vállfán szárítja meg a ruhát és vállfán tárolja, akkor lényegében meg is spórolja teljesen a vasalást." Az emberek azonban gyakrabban hajtogatják össze a ruhákat és gyömöszölik a szekrénybe. „A legtöbben, ha megvesznek egy ruhát, azonnal kivágják a kis zsinórhurkokat, amik pont azt a célt szolgálnák, hogy ezek segítségével a lehető legkíméletesebben lehet az adott darabot felakasztani, hogy a lehető legkevésbé nyúljon ki a válla” – magyarázza.
Süle Kati szerint a fenntartható gardrób kulcsa a tematikus szortírozás és rendszerezés: nagyon fontos, hogy rendszeresen nézzük át, mink is van és azt is szín és típus szerint tároljuk. A szakértő szerint egy jó vállfán nem érdemes spórolni, a mostanában nagyon divatos, a cipők orrformáját megőrző sámfán viszont igen. „Teljesen felesleges. Gondoljunk megint az idősebb generációra: selyempapírral tömték ki a cipők orrát, ami ráadásul az esetleges izzadtságot is beszívta, így nem ette bele magát a bőrbe” – javasolja. Selyempapírt pedig gyakran használnak csomagolásra – így csak ne dobjuk ki, hasznosítsuk fel így. Szintén a cipőkkel kapcsolatban Süle Kati azt is kiemeli, hogy bár divatos és népszerű, hogy az átláthatóság érdekében műanyag dobozokban tárolják a cipőket, szerinte a bőrcipőknél sokkal jobb a cipők eredeti papírdoboza, mert az hagyja szellőzni.
Amire viszont mindenképpen fel kell készülnünk, ha van bármilyen ruhadarabunk is selyemből vagy gyapjúból, azok a molyok. Ha egy évig nem nyúlunk egy gyapjútermékhez, könnyen azon kaphatjuk magukat, hogy lyukakat rágtak az anyagba. A szakértő szintén egy filléres, klasszikus megoldást javasol: "A gyapjú termékeket rakjuk ki és napoztassuk nyáron, vagy ősszel. Ez egyszerre fertőtlenít, illatosít és a kártevők ellen is jó” – magyarázza. „Nagyon fontos, hogy levegőt is kapjanak a ruhák, ne tegyük egyből be a szekrénybe, miután kimostuk. És kell, hogy mozgassuk, hogy észrevegyük hamar az esetleges kártevőket” – javasolja. Süle Katalin szerint a dobozok viszont beválnak a molyok ellen.
Mosás, a mumus
Az elmúlt időszakban – a fenntartható divat terjedésével és az egyre növekvő tudatossággal – egyre nagyobb az igény a ruhaápoló termékekre is: így például az újszerű mosószerekre, textilborotvákra, szösztelenítőkre, vagy éppen ruhakefékre.
Írtunk már korábban arról, hogy tönkretesszük a Földet azzal, ahogyan mosunk. Hogy mik a leggyakoribb hibák? Egyfelől megszokásból, rossz beidegződésből túl magas hőfokon mosunk, másfelől túl gyakran is mossuk ki a ruháinkat. Mindegyik előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy hamarabb kifakul, tönkremegy az adott ruhadarab. Lehet akármilyen hipermodern mosógépünk, ha rosszul, abszolút pazarló módon használjuk. Az Energy Saving Trust kutatása szerint a 40 fok helyett 30 fokon történő mosás 57 százalékos energiamegtakarítást eredményez, a hideg vízben történő mosás pedig hozzájárul a mosott ruhák formájának és színének megőrzéséhez, hosszabb élettartamához is.
Világszerte az összes gyártó amellett kampányol, hogy ez a nem túl zöld gyakorlat változzon: vannak már olyan mosókapszulák, amikkel 20 fokon ugyanúgy eltűnnek a ruhákról a szennyeződések, mintha ki akarnánk főzni az adott darabot.
Számos drágább, dizájnertermék esetében a bevarrt címkén, amin a kezelési útmutató piktogramjai is vannak (ez az ún. „textilkresz”), a tisztítót jelölik meg opcióként. Ez viszont amiatt van sok esetben, mert sok, szupermarketekben vásárolható mosószer és öblítő nem elég „finom” az érzékenyebb anyagokhoz, így könnyen kárt okoznának a szövetben. Vannak azonban már olyan termékek, amivel otthon is kimoshatjuk azokat a ruhadarabokat, amikkel eddig a tisztítóba kellett szaladgálnunk: így az újgenerációs öblítőkkel, ruhafelfrissítő spray-kkel a legfinomabb selymeket és legkényesebb pamutokat is kimoshatjuk otthon.
Következzenek további tippjeink a mosáshoz:
- Kényesebb, finom, díszített felületű anyagú ruhákat mossuk mosózsákban: így elkülöníthetjük ezeket a többitől és kisebb eséllyel sérülnek meg.
- Használjunk szőrtelenítő, szöszszedő kefét: megspóroljuk a mosást, ha amúgy nem izzadtunk bele a ruhába.
- Ha színfogó kendőt rakunk a mosás közé, az megfogja az oldódó festéket, így védi a többi ruhát. Ez különösen még új darabok első mosásánál praktikus. (De alapból ne mossunk össze nagyon eltérő színű ruhadarabokat.)
- Sokan rosszul használják a mosókapszulát: ezeket a ruhák előtt, a dob aljába kell dobni. A víz alulról megy be a dobba, és ha a ruhákkal van megtömve, és csak a tetejére kerül a lapszula, akkor az nem tud rendesen feloldódni és foltot hagyhat, ami miatt újból ki kell mosnia a ruhákat.
Borra só, kávéra ecet
Ha csak egy kisebb folt van a ruhán, még nem biztos, hogy egyből ki kell mosni. Még ha valamilyen drasztikus folttal is találkozunk – így vér, bor, vagy gyümölcs -, természetes praktikákkal, például ecettel, citrommal, szódabikarbónával könnyen ki lehet szedni a foltokat, ahelyett, hogy az egész ruhát kimosnánk. Nagy kiterjedésű foltoknál érdemesebb az új generációs mosószereket keresni.
Vasalás, gőzölés, szárítás
Kritikus szokott lenni a szárítógép, ami egyre több háztartásban megtalálható, azonban a túl magas hőfokon történő szárítás miatt könnyen tönkreteheti a ruhákat. Szárítógépből a hőszivattyús típus sokkal inkább kíméli a ruhákat. A vasalás szintén kritikus, itt a túl magas hőfok lehet veszélyes. Az egyszerű megoldást már említettük: érdemes vállfán szárítani. A bonyolultabb megoldás? Ilyen a gőzölő, kézi gőzvasaló, amely az anyagon a ráncokat, gyűrődéseket nem fektetve, az anyagot is kinyújtva, közvetlen forró felülettel tünteti el, hanem megmarad a ruhák természetes esése. A természetes összetételű anyagoknak amúgy is szüksége van nedvességre, mert van egy természetes nedvességtartalma a textíliáknak.
Javítás
Az életgarancia eddig főleg a luxusmárkák területe volt korábban, ez azonban változik: a Chanel, az Hermes, vagy éppen a fenntartható kültéri termékeket kínáló Patagonia mellett egyre több márka vállalja, hogy megjavítja a náluk vásárolt, ám tönkremenőben lévő, hibás termékeket.
Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a márkák vágnak ruhajavításba, de mi is: mint a cégtől megtudtuk, az eMAG-nál a járványhelyzet kitörése óta ötödével nőtt az otthoni varrógépek forgalma, és 80 százalékkal (!) a rövidáruké: ide tartoznak a különböző szalagok, gombok, varrókészletek és cérnák.
A pandémia alatt ráadásul egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek a kreatív (ruhajavító) megoldások, amelyek azt mutatják be, hogyan hímezhetünk, varrhatunk-alakíthatunk át könnyen egy nem tökéletes álló ruhadarabot, hogyan foltozzunk be egy lyukat, vagy hogy dobjuk fel különböző applikációkkal, rávarrásokkal a már meglévő ruháinkat. Ezekkel a megoldásokkal nem csak a Földnek, de a pénztárcánknak és a mentális egészségünknek is jót teszünk.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Illúzió, hogy a turkálóban vásárolva megmenthetjük a Földet
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Imádjuk a szép cipőket, de valójában annyira igénytelenek vagyunk!
A cipőjavítás sosem ment ki a divatból, ám a hordásból adódó hibákat mára felváltották a gyártási hiányosságok. Az 1910 óta működő Nietsch-Hajmási Cipészműhelyet látogattuk meg.
