Egy sor kormány döntött amellett, hogy növeli földgáztermelő-kapacitásait vagy fejleszti gázellátó infrastruktúráját, annak érdekében, hogy függetlenedjen az orosz gáztól, pótolja a szankciók miatt kiesett mennyiséget, vagy fékezze az elszabaduló energiaárakat. Ezzel azonban a fosszilis energiahordozók csapdájába navigálják magukat, egy olyan kritikus időszakban, amikor pont hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákat kellene egyre nagyobb arányban alkalmazni, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát – figyelmeztet friss jelentésében az egyes kormányok klímavédelmi politikájának hatékonyságát vizsgáló, neves klímakutató intézetek által létrehozott Climate Action Tracker (CAT).

Új aranyláz szemtanúi vagyunk

– mondta a jelentés szerdai bemutatóján Niklas Höhne, a NewClimate Institute (a CAT egyik tagszervezete) vezetője, aki szerint az új gázkitermelési kapacitások, új gázvezetékek és az LNG-infrastruktúra fejlesztésével “egy újabb magas karbonkibocsátású évtizedbe zárjuk magunkat”.

A jelentésben kitérnek arra, hogy

• az Európai Unióval az LNG-szállítások kibővítéséről megállapodott USA tovább növeli a komoly környezeti kockázatokat magában hordozó repesztéses eljárással zajló palagáz-kitermelést;
• a Görög-, Német-, Olaszország és Hollandia által tervezett új LNG-s fejlesztések révén negyedével több gáz fogadására lesz képes az EU;
• Kanada ugyancsak növelni kívánja LNG-exportját, és ezzel együtt a palagáz-kitermelését;
• Nagy-Britannia a fosszilis iparágat érintő különadók rendszerén nyitott kiskapuval bátorítja az északi-tengeri termelés bővítését;
• Katar és Egyiptom Németországnak és Olaszországnak szállít majd több LNG-t;
• Algéria pedig Olaszországnak szállít majd több földgázt vezetéken;
• az USA, Kanada, Norvégia, Olaszország és Japán is növelte saját fosszilis kitermelését;
• hamarosan újabb hosszú távú gázszállítási szerződéseket köthet (vagy hosszabbíthat) meg az EU, Nagy-Britannia, Német-, Olasz- és Lengyelország;
• Nigéria korábban jegelt gázvezetékes projekteket melegít fel;
• Szenegál és más országok pedig meglévő gázkincsük kiaknázásában reménykednek.

A jelentésben ugyan nem szerepel, de ide tartozik, hogy úgy néz ki, Magyarországon is lendületet kaphat a palagáz-kitermelés.

Az energiaválság mellékhatása: felpöröghet a palagázkutatás Magyarországon

Csekély mértékben ugyan, de folynak kutatások Magyarországon a nem-konvencionális szénhidrogének területén, miután hét évvel ezelőtt a Falcon Oil leányvállalata alól kihúzták a talajt.

A CAT az általa megvizsgált államok többségénél azt tapasztalta, hogy különböző módszerekkel igyekeznek kompenzálni a drága energiaárakat, ami azonban sok esetben csak fosszilis üzemanyagok intenzívebb használatát eredményezi. Ehelyett pont ennek a magatartásnak a megváltoztatását kellene szerintük elérni: a kevesebb egyéni autóhasználat, több tömegközlekedés, alacsonyabb sebességhatárok, hidegebbre állított fűtés, otthoni munkavégzés – áll a javaslataik között.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha mindezek a fejlesztések megvalósulnak, akkor vagy nyereségesen már soha nem működtethető termelőeszközként végzik, vagy végképp visszafordíthatatlanná válik a Föld felmelegedése.

A fosszilis energiaipar szinte rögtön azután kapott új lendületet, hogy a klímavédelemben eljött a most vagy soha pillanat, amire az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) figyelmeztetett még áprilisban. Az IPCC szerint 2030-ig a felére kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, annak érdekében hogy képesek legyünk 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális felmelegedést.

Az ENSZ segélykiáltása a Föld megmentéséért: eljött a „most vagy soha" pillanat

Arcul csapta az emberiséget a klímaváltozás az utóbbi jó egy évtizedben, s a legfrissebb tanulmányok szerint alig van esélyünk a globális éghajlati katasztrófa elkerülésére.

“A világ ezzel tovább súlyosbítja a koronavírus-járvány után elkövetett hibát, amikor a gazdaságok újraindítása során a hangzatos zöld retorika ellenére nem a szén-dioxid-kibocsátást valóban csökkentő irányba mozdultak.

Valaminek meg kell változnia: nem reagálhatunk többé olyan lépésekkel a rövid távú megrázkódtatásokra – legyen az egy járvány vagy fegyveres konfliktus kiváltotta energiaválság –, amik révén tovább nő a kibocsátás, miközben tudomást sem veszünk a fenyegető klímaválságról

– közölte Bill Hare a CAT másik tagszervezete a Climate Analytics igazgatója.

Az igazgató szerint a kormányok rendelkezésére állna egy sor megfelelő alternatíva, mint például az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiatermelés felfuttatása, a közösségi közlekedés fejlesztése, vagy a fosszilis iparág jelentős profitjára kivetett különadók.

Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik

A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is.