A hódpatkány, más néven nutria terjedő, önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében, írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Mivel a nutria idegenhonos, inváziós faj, a park szerint az elharapódzásuk miatt sürgető lenne aktívan fellépni a terjedésük megállítása érdekében.

A park szerint a nutriaészlelések 2019-2020-tól kezdve szaporodtak meg országosan, elsősorban az ország északi, valamint középső részén. Ezek Szlovákia és Ausztria felől jöttek be, és a Duna és mellékágai mentén terjeszkednek, de 2021-től fogva az ország délnyugati régiójában is, vagyis Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető egy-egy inváziós útvonal.

A '19-'20-as felbuzgás előtt is láttak már itthon nutriát, Zala megyében például, ahol a Mura folyó felső szakaszánál már 2016-ban észlelték az első példányt. Később a Határ-patak mellett, egy feltételezhetően új bekerülési útvonalon jelent meg a faj már bizonyítottan szaporodó állománya, 2022-ben pedig még újabb előfordulási helyekről is detektálták a nutriát. A Murán és a Kerka folyó alsó szakaszán tavaly sokszorozódtak meg az észlelések.

Csak néhány családdal van probléma, mégis nyakunkra nőttek a tájrendező hódmérnökök

A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk.

Bár a faj gyérítésére, visszaszorítására való törekvések már 2021-2022-től megkezdődtek, a park szerint a Kerka-mente és a Kebele elnevezésű Natura 2000 területeken bizonyított a faj szaporodó állománya. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szerint az agresszívan terjedő nutriaállományok felszámolására még reális esély van, ezt kilövéssel és szelektív csapdázással tervezi megoldani a park, saját hatáskörben és a vadgazdálkodási ágazattal való szoros együttműködésben.

A park szerint azonban a hazai helyzet kezelését nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak addig nem fűződik érdekük az inváziós fajok visszaszorításához, amíg az „csak” természetvédelmi probléma, és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kár. És az is nehézség, hogy a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos a nutria-utánpótlás.