A hét, amikor az EU vidéki kóceráj lett

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Orbán Viktor; BKV; MÁV; privatizáció; Király Júlia; Budapest Airport; Matolcsy György; Völner Pál; Hochtief AG; Fellegi Tamás; menetrend-változás; heti gazdasági összefoglaló; EU/IMF-tárgyalások; Malév-csőd; közműadó;

Furcsa kanyarokat vett a héten a nemzetközi hitelkérelemmel, valamint a Magyarország ellen folyó kötelességszegési eljárásokkal kapcsolatos kormányzati kommunikáció. Míg a diplomáciai szolgálatban serénykedők alig győzték bizonygatni az ország elkötelezettségét a hiteltárgyalások előfeltételeként kezelt ügyek rendezésében, Orbán nem mulasztotta el, hogy megint sértegesse az uniós döntéshozatalt. Közben járatokat szüntetnek meg a MÁV-nál, a BKV pedig levegővételhez jutott. A hvg.hu heti összefoglalója.

A hét fő témája megint az EU/IMF-tárgyalások előkészítése és az ahhoz kapcsolódó, helyenként ellentmondásos nyilatkozatok voltak. A hét elején még arról szóltak a hírek, hogy egyre több piaci szakértő szerint a kormány nem érzékel megállapodási kényszert, amire Csaba László közgazdász azzal erősített rá, hogy ha továbbra is kedvezőek maradnak a világgazdasági folyamatok, akkor jól megleszünk megállapodás nélkül is. A kormányzat részéről pedig Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár beszélt úgy, mintha a hiteltárgyalások megkezdéséhez nem lenne szükség arra, hogy a kötelességszegési eljárásokban megegyezés szülessen.

Martonyi János külügy- és Fellegi Tamás EU/ IMF-tárgyalásokért felelős miniszter alig győzte cáfolni a sajtóban nagy nyilvánosságot kapó tamáskodó hangokat. Utóbbi egy konferencián azt mondta: nincs B-terv, meg kell és meg is fogunk állapodni az EU-val és az IMF-fel a hitelkeret-megállapodásról. A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter azt is hozzátette: nem a pénz azonnali lehívására van szükség, hanem hogy a forint stabilizálódjon, az állampapírpiac helyrerázódjon és plusz teremtődjön a büdzsében. Fellegi hangsúlyozta: meg fognak egyezni az EU-val és az IMF-fel, de úgy, hogy az ország szuverenitását ne kelljen feladni.

Jegybank: visszahúzott csápok

Eldőlt, hogy a jegybanktörvény-ügyében az Európai Bizottság nem lépteti tovább a kötelességszegési eljárást, Matolcsy György pedig levélben tájékoztatta az Európai Központi Bank, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy ennek érdekében milyen törvénymódosításokat vállal a kormány. De ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz ülhessünk, még maradtak politikai kérdések nyitva (adatvédelmi ombudsmani hivatal függetlensége, bírák nyugdíjazása). Ugyanakkor az biztossá vált, hogy Orbánék visszahúzzák csápjaikat a jegybankról: nem küldenek például embert a Monetáris Tanácsba, amelynek a napirendjét sem kérik ki előre, és kiiktatják az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiből azt a szakaszt is, amely megengedte volna a jegybank és a PSZÁF összevonását.

Matolcsy György, Orbán Viktor és Parragh László a csütörtöki Gazdasági Évnyitón

Fotó:

Az unióval és az IMF-fel való megegyezést azonban aligha segíti, hogy legmagasabb szinten továbbra is a kettős beszéd folyik:  Orbán Viktornak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén Brüsszelről megint sikerült azt mondani, hogy „a rosszakat támogatja, a jókat bünteti”, és ahogy működik, „ezzel egy vidéki kócerájt sem lehetne elvezetni”. De az IMF-et sem kímélte: szerinte a magyar kormány már két hónapja a tárgyalóasztalnál ül, csak vár és vár, az IMF viszont nem jön. Ezért „a tárgyalások elhúzódásáért a másik felet terheli minden felelősség”. - mondta.

Fordulat és bizalmatlanság

A héten rendezett konferenciákon mindenütt szó volt arról, hogy merre menjen a magyar gazdaságpolitika. Orbán erről azt mondta, hogy az országban legalább 5,5 millió ember kell, hogy munkából éljen, különben a magyar gazdaságnak nincs jövője, és hogy „termelési központtá kell tenni Magyarországot.” Az MKIK évnyitóján részt vett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is, aki már hosszú idő óta nem beszélt a nyilvánosság előtt. Víziója szerint „a magyar agy, a magyar tehetség kreativitásából fogunk megélni a XXI. században” -  úgy legyen.

A portfolio.hu konferenciáján (melyen Fellegi Tamás már idézett szavai is elhangzottak) Bod Péter Ákos, Csaba László és Jelasity Radován arra jutottak, hogy eredményeink alapján a magyar gazdaság nincs olyan rossz helyzetben, mint amilyen rossz a megítélése, de a bizalmatlanság és bizonytalanság miatt ezen sincs mit csodálkozni.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint egyszerűen gazdaságpolitikai fordulatra van szükség: olyan pályára kell állítani a gazdaságot, ahol potenciális növekedés van, és amely lehetővé teszi a meglévő adósságállomány csökkentését. Kettős problémát kell egyszerre kezelni: a magas nettó külső adósságot, amelyet ráadásul egyre drágább finanszírozni és a bankrendszer alacsony hitelezési aktivitását. Király Júlia szerint mihamarabb meg kell egyezni az IMF-fel és az EU-val, de a belső forrásokat is mobilizálni kell a növekedés érdekében.

Újabb extraadó, kevesebb vonat

A legtöbb szó a héten a közösségi közlekedésről folyt: a kormány egy többéves hitelprogramban állami garanciát nyújtott a BKV hiteleinek a megújítására, így a főváros átmenetileg megúszhatja a legnagyobb cége, egyben legnagyobb beruházása (4-es metró) bonyolítójának a csődjét. A BKV (illetve a fővárosi közösségi közlekedés) finanszírozásának hosszú távú megoldásáról azonban még szó sincs: a kormány egyelőre csak azt mondta, hogy kész minden önkormányzati forinthoz odatenni egy másikat, és várja azt a közlekedési koncepciót, ami a problémát teljességében megoldja és mindkét fél számára elfogadható.  

Romokban

Fotó:

Ami az utóbbit illeti, ennek gyártásába állítólag beszállt a kormány gazdaságpolitikai think thank-jének tartott Századvég Gazdaságkutató Zrt is. A fővárossal közösen jegyzett finanszírozási koncepcióban felmerült egy olyan extraadó ötlete is, amely a héten igencsak felborzolta a kedélyeket. A nyilvánosság előtt teszteltetett, majd utólag megtagadott ötlet szerint a főváros új különadót vethetne ki azokra a cégekre, melyek közmű- vagy kábelvezeték-alagútjai, illetve más alépítményei a fővároshoz tartozó földben futnak. Az új adónem címzettjei informatikai, telekommunikációs és kábeltévés cégek lennének, de rajtuk kívül adóalannyá válhatnának a közműcégek, de még a jelzőlámpák és más biztosítóberendezések üzemeltetésében részt vevő cégek is. Az új adónemtől elsőre 15 milliárdot várt volna az ötlet kiagyalója. De sem ezt, sem más külső finanszírozási elvet (iparűzési adó vagy a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás átalakítása) egyelőre nem támogatott a kormány.

Reaktivált MÁV-átalakítás

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár 8 százalékos kapacitáscsökkentést jelentett be a MÁV-nál, melyet már az április 15-én induló új menetrend is tükrözni fog: a kormány állítása szerint főként arról van szó, hogy kiszűrik a vasút- és busz közlekedés párhuzamosságait. A tervek szerint több mint 400 járatot szűntetne meg a MÁV. Völnerék azt tervezik, hogy a megtakarításokból színvonalasabb szolgáltatásokat tudnak majd nyújtani, illetve a pénzt fejlesztésekre fordítják.

Az persze kérdés, hogy a mostani racionalizációs törekvés mennyire lesz eredményes, hiszen maga Orbán is bevallotta: "A MÁV átalakításába beletört a bicskánk, vagyis nem beletört, hanem beleszorult”. A Széll Kálmán Tervben lefektetett, MÁV-ra vonatkozó ígéretekből eddig semmi nem valósult meg - de ez nem új. Az ezredforduló óta eltelt bő tíz évben hat vezérigazgatója volt a MÁV-nak, az országnak pedig nyolc közlekedésért felelős államtitkáratára: ami azt illeti, így elég nehéz hosszú távra tervezni.

Élet a Malév után

Az egyik fő kérdés volt a Malév leállását követően, hogy mi lesz a reptérrel, ha kiesik az utasforgalom negyven százaléka, és hogy milyen kötelezettséget róhat az államra, ha emiatt elhasal a Ferihegy üzemeltetését 75 évre elnyerő Budapest Airport (BA). A hvg.hu feldolgozta a a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. honlapján elérhető "privatizációs" szerződéseket, amiből kiderült, hogy az állam gyakorlatilag minden káresemény ellen bebiztosította a BA külföldi tulajdonosát azért cserében, hogy a koncessziós bevétel nagy részét már jóelőre beszedte (és elköltötte).

Szárnyak nélkül

Fotó:

A vagyonkezelési szerződésből az is kiderül, hogy ha a BA - a Malév kiesése miatt például - nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, akkor megszűnhet a szerződés. A BA által használt eszközök (reptér és kapcsolódó infrastruktúra) ugyan visszaszállnának a vagyonkezelőre (eredetileg a Kincstári Vagyonigazgatóságra, ma az MNV-re), cserében viszont a vagyonkezelőnek ki kell fizetni a privatizációs tranzakciót meghitelező bankokat - akik a szerződés teljes időtartamára várják a megtérülést.

Szerencsére itt nem tartunk: a reptér német tulajdonosa, a Hochtief AG egyelőre fennakadás nélkül fizeti hiteleit és más pénzügyi kötelezettségeit, de a helyzet komoly - írta a hvg.hu megkeresésére a német konszern. Az egyértelműen sokat segít, hogy több légitársaság is gyorsan beugrott a Malév helyére, és a járatok több, mint nyolcvan százalékát már sikerült pótolni. Az átszálló forgalom kieséséből azonban így is jelentős a veszteség.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X