Egy korlátolt felelősségű társaság (kft.) két tulajdonosa közül az egyik díjazás nélkül, csak az év végi osztalék reményében látja el az ügyvezetői feladatokat. Ennek a tagnak máshol van heti 36 órás munkaviszonya. Jogszerű-e, ha az ügyvezető személyes közreműködéséért nem kap díjazást? A tevékenységet be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség az ügyvezető személyes közreműködéséhez kapcsolódóan? A kérdésekre Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt.
Sokszor összekeveredik a kapcsolt és kapcsolódó vállalkozások fogalma, holott a két rendszer más célt szolgál és teljesen más definíciórendszerrel dolgozik. A kapcsolt vállalkozások elsődlegesen a transzferár-szabályozás szempontjából fontosak, míg a kapcsolódó vállalkozás fogalma a kkv-státusz meghatározásánál játszik szerepet – mindkettőnek kulcsszerepe lehet a vállalkozások számára. Ebben a cikkben a kkv-státusz kérdésköréről ad átfogó áttekintést Erdős Gabriella, adószakértő, a TaxMind Kft. elsősorban nemzetközi ügyfelekért felelős vezető cégtársa.
A céges fejlesztések során sokszor erős korlátot jelent a vállalkozásoknak, ha a meglévő üzemi terület már nem szolgálja megfelelően a hatékony működést. Szűk a rendelkezésre álló tér, vagy alkalmatlan az új technológiák befogadására, vagy túl drága a fenntartása – számos ok teheti szükségessé a meglévő üzemi területek korszerűsítését, de hogyan érdemes belevágni egy ilyen projektbe? Milyen szempontok mérlegelése elengedhetetlen? A kérdéskörről Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group partnere és üzletfejlesztési vezetője írását közöljük.
Különös figyelem kísérte a visszafogott, óvatosan nyilatkozó, külpolitikai kérdésekben ritkán és megfontoltan megszólaló XIV. Leó pápa első külföldi útját. A májusi megválasztása után fél évvel Törökországban és Libanonban tett látogatása önmagában is jelzésértékű: a kereszténység és az iszlám megbékélését, a keresztény felekezetek közötti párbeszédet és a közel-keleti békét hirdette.
Sose késő, hogy nekifogjunk a fogszabályozásnak, történjen bár esztétikai vagy egészségügyi okból. Ma már attól sem kell tartani, hogy szégyenérzet társul az eszköz viseléséhez, és a lehetőségeknek csak a pénztárca szab határt. Dr. Tokai Évával, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársával beszélgettünk arról, mit nyerünk a fogszabályozással, és mire kell elszánni magunkat, ha elkezdjük.
Az ország két, sok szempontból különböző helyszínén – a budapesti körúton és Miskolc külvárosában – szinte egy időben történt két olyan erőszakos incidens, amelyek végül halállal végződtek. Közös pont a tragikus eredmény, a jogi megítélés azonban gyökeresen eltérő.
A kormány a drog elleni küzdelem sikerét a tiltásban látja, pedig hatékonyabb lenne elmagyarázni bizonyos dolgokat – véli Zacher Gábor. Szerinte az alkoholbetegség messze a legsúlyosabb gond, egymillió lakosra vetítve a legrosszabb eredményt produkáljuk Európa-szerte, beleértve az oroszokat és egyes szovjet utódállamokat is. A most megjelent Zacher 3.0 című könyv fókuszában a mentősök munkája áll, az ennek apropóján készült interjúnkra az ország toxikológusa magával hozta két bajtársát, Bozó Gyulát és Kőrösi Gábort is. Miért nem vállalna államtitkári pozíciót? Hogyan küzdenek meg a mentális terheléssel, és milyen az, amikor a mentős hamarabb sír fel, mint az újszülött? Milyen lenne egy tényleg működő drogprevenciós program? És mennyit kellene fogynia Orbán Viktornak, hogy megváltozzon az alakja?
Miközben az összesített egyetemi rangsor egyfajta összképet ábrázol a felsőoktatási intézmények erősorrendjéről, a karok rangsora azt illusztrálja, mely karok a húzóágazatai egy-egy intézménynek, hol vannak a kiemelkedő oktatási műhelyek, hol találják meg a hallgatók a legnívósabb szakirányt.
Az EU figyelmeztette Trumpot, hogy nem mentheti fel Putyin az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök alól. Érzékeny pontot találtak el a Trump egészsége körüli találgatások. Ki az év embere Trump, Putyin és Hszi Csin-ping közül? Hallgassunk Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdászra, aki szerint rossz irányba megy a világ. Témák és vélemények a világsajtóból.
Túlvállalta magát a jegybanki Pallas Athéné alapítvány, amikor 2019-ben kétmilliárd forintot fektetett az innovatív magánegészségügyi szolgáltatóba, a Mind Klinikába – súlyos veszteség lett a vége. Az efféle, startup típusú, rizikós befektetésekre kétségkívül nagy szükség van, adott esetben közpénzből is, egy központi bank esetében azonban enyhén szólva is szereptévesztés. Főleg úgy, hogy a klinikabiznisz Matolcsy György MNB-elnöki regnálása alatt egyáltalán nem volt átlátható és kontrollálható.
A német konszern odahaza ezrével számol fel állásokat, és Magyarországra telepíti át a termelést, amely így olcsóbb – írja Max Hägler, miután felkereste a kecskeméti üzemet.
Véget ért a Tisza Párt előválasztása, amit Magyar Péter már azelőtt megnyert, hogy elkezdődött volna, hiszen az már korábban eldöntött volt, hogy Budapest 3-as választókerületében ő indul jövőre egyéniben. Akkor azonban már biztosan lesz versenytársa, nem is egy. A Fidesz letett Varga Judit reaktiválásáról és arról, hogy Magyar ellen indítsák, de van más jelöltjük, és még vagy tíz másik pártnak is lehet.
Gazdaságilag nehezen értelmezhető és inkább decemberi áprilisi tréfának tűnik, hogy Magyarország az EU nettó befizető tagállamává vált, aminek azt kellene jelentenie, hogy a magyar fejlettségi adatok lényegesen meghaladják az uniós átlagot. De a hír inkább politikai és azt mutatja, hogy milyen mértékben befagytak az uniós pénzek, mert a kormány ragaszkodik az átláthatatlan közbeszerzésekhez.
Nem volt az olyan rég, hogy se kép, se hang nem érte át az országot. A Telefonhírmondóval Magyarország első és egyetlen volt a világon, a rendszeres rádióadásokkal már sokan elébe vágtak. Nehéz politikai, technikai, jogi, gazdasági problémák tömegén keresztül vezetett az út a rendszeres rádióadásig, a Magyar Rádió indulásáig, amelyet hatalmas várakozás előzött meg és rengeteg kritika követett a Trianon sokkjából ébredező országban.
Blöff lehet a Donald Trump által belengetett szárazföldi akció Venezuelában, mert kevesen vonultak fel ahhoz, hogy megtámadják az országot, a légi csapásokat azért nem lehet kizárni. A cél láthatóan az, hogy a Maduro-rezsim önként elhagyja az országot.
Alaposan felforgathatja a közvélemény-kutató cégek piacát a mesterséges intelligencia. Több esetben már nem ember, hanem robot kérdez és hallgat értőn, egyre emberibb beszélgetést mímelve.
Az európaiak sikeresen védekeztek, amikor az Egyesült Államok olyan béketervet próbált az ukránok nyakába sózni, amely Moszkva sikerét jelentette volna és ebben Berlin igen fontos szerepet játszott. Ez pedig reményt nyújt a jövőre nézve. Így értékeli Herfried Münkler politológusprofesszor a Die Weltben megjelent elemzésében.
A tekintélyelvű hatalom természetéből kifolyólag nem tud biztonságos gyermekvédelmi rendszert kiépíteni és fenntartani, hiszen ahhoz a vezetőinek szembe kellene néznie – és el kellene ismernie – az elnyomásból, és nagyrészt a férfi felsőbbrendűségből származó károkat.