A valutaunió remekül működik, a gazdasági és szociális unió késik – 1991. június 26.
Nemcsak a határon maradtak aknák, hanem a gazdaságban is. A német újraegyesítésről szóló Eljött a paradicsom című sorozatunk következő darabja.
A sorozat eddig megjelent cikkei itt olvashatók.
1991. június 26. – Aknakeresés
Robbanások rázkódtatják meg a keletnémet-nyugatnémet határt. Már nem lőnek, már nem tartanak ünnepi tűzijátékot a német egyesítés örömére, de a robbanások nem szűntek meg. Katonák keresik az aknákat, amelyek a gyászos emlékű belnémet határ mentén még mindig a földben lapulnak.
Az aknákat a hatvanas-hetvenes években telepítették, és nem tudni pontosan, hány robbant fel, hány nyugatra menekülő halt meg miattuk. Azt sem tudni, mennyi maradt a földben, miután a nyolcvanas évek elején, a helyzet enyhültével a legtöbbet ismét felszedte az NDK határőrsége. Most, hogy megindult a kirándulók serege, most, hogy új vasútvonalakat építenek, nagy a veszély, hogy a lappangó aknák megint emberéletet követelnek.
Azt azonban még a német alapossággal szervezett NDK-határőrség sem tudta utólag rekonstruálni, hol vannak még maradék aknák. Most tehát a volt NDK-hadsereg katonái, akiket úgyis mindjárt elbocsátanak, utolsó feladatként elkezdték az életveszélyes munkát. Szakértők szerint négy évig is eltarthat, amíg a volt határsávot teljesen megtisztítják, és elmúlik a veszély.