Az utóbbi napokban két fontos személyt is megöltek Moszkvában, illetve az orosz főváros közvetlen szomszédságában az ukrán különleges erők tagjai. A célzott merényletek már régóta tartanak, az viszont újdonság, hogy már az ellenség legfőbb központjában sem érezhetik magukat biztonságban a közel három éve tartó orosz agresszióban fontos szerepet játszó tisztségviselők.
Feladta a leckét a jogászoknak a törvénymódosítással és a tanúk befolyásolásával bonyolított bajai gyilkosság ügye. Ha a tettes valóban az elkövetés idején még fiatalkorú F. János volt, akkor jogi szempontból a legfontosabb kérdés most az, hogy elévült-e a büntethetősége vagy sem. Az e heti Közlönyben ebben segítek eligazodni.
Elaine McCusker, aki jelenleg a konzervatív American Enterprise Institute vezető munkatársa, kollégáival együtt kiszámolta, hogy a következő öt évben mennyibe kerülne az Egyesült Államoknak, ha Ukrajna háborús vereséget szenvedne.
Érdemes igyekeznie annak, aki teljesen ki szeretné használni az adó-visszatérítést az öngondoskodási konstrukciók után.
Jól ismerjük a nyugati országok zöldítési törekvéseit és azok buktatóit, de kevesebbet tudunk a teljesen más alapállásból induló Ázsiáról és Afrikáról. Losz Ákossal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető gázpiaci elemzőjével erről is beszélgettünk.
Nem célom provokálni az olvasót. Mindazonáltal nem hallgathatom el, hogy Till Tamás gyilkosát haladéktalanul szabadon kellene bocsátani. Elfogadhatatlan, hogy a törvény alkalmazói (a rendőrség, az ügyészség és a nyomozati bíró) politikai nyomásra felfüggesztették a joguralom mellőzhetetlen tételét és az elkövetés időpontjában irányadó rendelkezések helyett az aktuális pártérdekeknek megfelelő döntést hoztak. Vélemény.
„Többször megkérdeztem, hogy nem félnek-e. Mindig mosolyogva válaszoltak, hogy már megszokták a helyzetet. Én ilyenkor nagyon rosszul éreztem magam” – mondta a HVG-nek Stark Tamás történész, az Ungváron most lezárult konferencia magyar szervezője. Miért tartanak a deportálástól az ukrán történészek? Hogyan ítélik meg ma a németeket kiűző szovjet katonákat? És a holokausztban játszott ukrán szerepet? Interjú.
Marine Le Pen lesben áll, írja a The Guardian. A februári választáson Olaf Scholz szociáldemokratái vereségre számíthatnak, jelenti ki az Economist. A Neue Zürcher Zeitung szerint Donald Trump akkor tud véget vetni a háborúnak, ha szavatolja Ukrajna tényleges függetlenségét. Európa annak ellenére a szundi üzemmódot kapcsolja be, hogy tudva tudja, Putyin hibrid háborút folytat. Netanjahu és Erdogan azon vetélkedik, melyikük legyen a Közel-Kelet erős embere, írja Gideon Rachman a Financial Timesban. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Amikor a világ legnagyobb drogállamára gondolunk, általában Kolumbia jut eszünkbe, esetleg Mexikó, pedig az igazán nagy játékos a Bassár el-Aszad elnyomása alatt vergődő Szíria volt. A közel-keleti ország legnagyobb exportterméke ugyanis a drog volt, messze megelőzve minden legális forrást. Bár mindez rengeteg bevételhez juttatta a rezsimet, egyes szakértők szerint a bukásához is hozzájárult.
A hatalomátvétel óta adott első nyilatkozatában Abu Mohamed al-Dzsolani igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy Szíriát nem fogják ugródeszkának használni Izrael vagy bármely más ország megtámadására. Ám egyben sürgette, hogy a zsidó állam vessen véget a légitámadásoknak, és ürítse ki azokat az ütközőzónákat, amelyeket a múlt héten, az Aszad-rezsim bukása után foglalt el - számol be a Times.
Már a másfél éves gyerekek közel fele napi tévéfogyasztó, ötödük pedig tabletezik vagy okostelefonozik is. Minél alacsonyabb az anya iskolai végzettsége és életkora, annál valószínűbb, hogy a kisgyereke képernyő előtt ül. A WHO kétéves korig teljes képernyőmentességet javasol.
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.
Romantikus elvárásaikban többnyire súlyosan csalódtak azok a baloldali meggyőződésű magyar emigránsok, akik a két világháború között a Szovjetunióban telepedtek le. A felemelkedés kevesek kiváltsága volt, a többség mélyen hallgatott rossz tapasztalatairól.
A Der Standardban nyilatkozó Nobel-díjas közgazdász többek közt az amerikai-kínai viszonyról, Kína gazdasági-technológiai-politikai pozíciójáról és a globális konfliktusok lehetőségéről beszél.
A szántóföldek ára és bérleti díja is lassulva nő. Rövid távon nagyobb megtérülést biztosíthat a lakáskiadás, de hosszú távon a termőföldek értékállóbbak, ráadásul uniós támogatás is jár utánuk.
A 71 éves korában halálos balesetben elhunyt spanyol Isak Andic Ermay vagyonát 4,5 milliárd dollárra becsülik, ennek alapján a Forbes listáján a világ 785. leggazdagabb milliárdosa. Spanyolországban az ötödik, míg Katalóniában az első helyen jegyzik.
Az Egyesült Államok nem válik autokráciává a következő négy évben, ám lehet belőle egy illiberális szuperhatalom, írja a Bloomberg. A Guardian sürgeti, hogy a Nyugat nyújtson baráti kezet Szíriának. Erdogan lehet a nagy szíriai felfordulás nyertese, jelenti ki a Times. A Die Presse szerint, ha a radikális iszlamista HTS nem osztja meg a hatalmat, akkor ismét polgárháborús állapotok alakulhatnak ki Szíriában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A nagyvárosokban legalább annyira szennyezett az épületek belső tereiben áramló levegő, mint a szabadban. Ez azonban, rengeteg egészségügyi kockázat mellett, akár kiaknázható lehetőségeket is jelent.
Orbán Viktor úgy fejezi be az uniós elnökséget, ahogy kezdte: egy sor látogatással a „békemisszió” keretében. Elment Mar-a-Lagóba Trumphoz, telefonált Putyinnak Moszkvába, majd meglátogatta Erdogant Ankarában, ám ezért kemény bírálatot kapott Ukrajnából – írja a hongkongi South China Morning Post.
Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás. A rossz hír az, hogy időről időre újra beáll a sötétszélcsend, és lesz miatta tőzsdei árrodeó, miközben a jelenség annál bonyolultabb, hogy el lehessen intézni egy sima németezéssel.
