szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár a lassan nyugdíjba vonuló űrsiklók számtalan értékes adattal gazdagították tudásunkat, működtetésük óriási költségeket emésztett fel, s a kutatási eredmények csak töredékét tudták visszaforgatni a befektetett összegeknek. A technika azonban mostanra eljutott egy olyan fejlettségi szintre, hogy hamarosan nagyvállalatok százai indulnak majd a kozmosz meghódítására. Az űrverseny egyre kiélezettebb lesz, annak ellenére, hogy még el sem indult igazából.

Űrbiznisz: felfelé tekintenek
© NASA
A Business 2.0 magazin adatai szerint 1998-ban űrkutatásba fektetett pénzek tekintetében a magánszektor először múlta felül a kormányzatit. Az idei évben a világ kormányai mintegy 50 milliárd dollárt fordítanak majd erre a célra, ez pedig 25 százalékos emelkedés 2000-hez képest. Bár az amerikai űrügynökség, a NASA ebből „csak” 16 milliárdot tesz ki, az USA az elkövetkezendő húsz évben közel 400 milliárdot invesztál majd a Mars programba.

 Ennek az óriási összegnek várhatóan egyre nagyobb részét teszi majd ki a magánkézben lévő vállalatok által befektetett pénz. Ennek ékes példája a tény, hogy a PayPal internetes fizetési rendszert alapító vállalkozó, Elon Musk jelenleg arra pályázik, hogy kihasítson magának egy szeletet a műholdak fellövését lehetővé tévő, 4 milliárd dolláros iparágból. Az űrkorszak után a kereskedelmi űrkorszak is elkezdődött.

Bár egyelőre nem léteznek űrbéli szállodák, orbitális turizmus és Föld körül keringő naperőmű, mindez csak idő kérdése. Természetesen ennek létrejöttéhez óriási infrastukturális fejlesztésekre lesz szükség, s itt eszünkbe juthatnak olyan történelmi analógiák, mint a polgári repülés hajnala. Annak idején ugyanis a postai küldemények légi továbbítása kapcsán kezdődtek meg a fejlesztések, a magánszektor vállalkozói pedig bizonyára élnek majd a lehetőséggel.

A legfőbb motivációt – mi más – a vaskos szerződések, illetve az egyes célokért kitűzött jutalmak jelentik majd. A történelmi analógiák jegyében elég csak Charles Lindbergh-re gondolni, aki szintén hasonló indíttatásból vállalkozott történelmi repülésére. Az űrfejlesztéssel foglalkozó cégek ma már jóval nagyobb összegekre pályázhatnak, ugyanis – a Business 2.0 szerint – többek között 250 000 dollár üti a markát annak a feltalálónak, aki olyan eszközt tud készíteni, amelynek segítségével oxigént lehet előállítani, s ennél is több – 50 millió – annak, aki 2010-ig kifejleszt egy olyan űrhajót, amellyel biztonságosan lehet űrturistákat szállítani a kozmoszba és vissza. Jó alternatíva lehet az űrlift, amely a szakértők szerint nem kevesebb mint 98 százalékkal csökkentené az űrutazások költségeit, s vélhetőleg olyan hatása lenne a kozmosz kolonizációjára nézve, mint ahogy annak idején a vasút elterjedésével benépesült a vadnyugat.

Űrbányászat, kozmikus Internet (Oldaltörés)

A Mars a Viking landolóegység
felvételén: a jövő bányái
© NASA
Ha már ezek a feltételek adottak, érdemes egy pillantást vetni a kicsit távolabbi jövőbe. Az egyik legjövedelmezőbb üzletnek kétségkívül az űrbéli bányászat tűnik. A 3554 Amun jelzésű aszteroida, az egyik legkisebb M-osztályú – azaz fémeket tartalmazó - égistest lehet az egyik első célpont. A mindössze 2 méter átmérőjű kőzetdarab röppályája rendszeresen keresztezi a Földét, belsejében pedig 8 ezer milliárd dollár értékű vas, illetve 6 milliárd dollár értékű kobalt és ugyanennyi platina található. Ez annyit tesz, hogy akinek sikerül rátennie a kezét az Amunra, 450-szer gazdagabb lehet Bill Gatesnél. Ha pedig jól időzíti az expedíciót – 2020 ideális lehet – akkor még a Föld-Hold távolságot sem kell megtennie ezért a mesés vagyonért.

Ez persze nem azt jelenti, hogy könnyű lesz, azonban a civilizáció által használt számtalan kényelmi eszköz – az autó, a számítógép, az internet, a mobiltelefon – is csupán több évtized alatt jutott el mai fejlettségi szintjére, s ehhez nem egyszer lelkes és makacs vállalkozókra és feltalálókra volt szükség, akik nem rettentek meg a kezdeti kudarcok láttán.

Az űrbányászat a Marson is fontos szerephez jut majd, amint az emberiség eléri a vörös bolygót. Az USA kormánya szeretné, ha ez 2030 környékére megvalósulna. Ennek érdekében 2020-ig létrehoznának egy afféle ugródeszkaként használható Hold-bázist, amelynek a költségeit legalább 104 milliárd dollárra becsüli a Business 2.0.

Ebből mintegy 750 milliárdot kaszálhatnak a hálózati technológiával és adatkommunikációval foglalkozó cégek. A Szilícium-völgyben székelő Cisco kutatás-fejlesztési vezetője, Rick Sanford szerint ehhez 20-30 éves befektetésre van szükség.

„Az elsődleges cél, az, hogy a Mars és mondjuk Washington közötti adatforgalmat ne lehessen megkülönböztetni a Washington és San Francisco közöttitől” – magyarázta a szakember a magazinnak adott interjújában.

Ehhez szükség lesz egy kommunikációs műholdakból álló óriási hálózatra, amelyek a bolygóközi adattovábbítást gyorsítják fel. A Cisco már készül a jövőre, s a NASA laboratóriumaiban teszteli hardvereit. Egy routert közel 30 G gyorsulásnak vetették alá, hogy egy rakétakilövést szimuláljanak, s teszteljék, mennyire bírja az eszköz az igénybevételt. A teszt sikeresnek bizonyult, s 2003-ban működésbe lépett egy, a boltok polcain is megtalálható hasonló hardver egy a Föld körül keringő műhold fedélzetén.

Ennél is érdekesebb a Dynamac biotechnológiával foglalkozó cég fejlesztése. A vállalat marylandi kutatóközpontjában hermetikusan lezárt fém konténerekben apró eperpalánták növekednek. Az érdekesség, hogy a növények alatt nincs virágföld, hanem egy speciális rendszer látja el a gyökereket tápanyagokkal dúsított vízzel. Az 1970-ben alapított Dynamac egy 10 évre szóló NASA-szerződés keretében fejlesztette ki az űrbéli használatra is alkalmas kertészetet, hogy „bioregeneratív létfenntartó rendszereket” hozzanak létre. Ez lehetővé teszi majd az űrhajósok számára, hogy ne kelljen az összes élelmiszert magukkal vinni a Mars-misszióra, hanem út közben termeljék meg a szükséges táplálékot.

A Dynamac emellett kidolgozott egy úgynevezett bioreaktort, amely mikrobák segítségével lebontja a szennyvizet, vizeletet és egyéb salakanyagokat, s tiszta vizet, oxigént, nitrátokat és ammóniát állít elő. Ez utóbbit a növények táptalajához lehet felhasználni.

Űrrepülés: civil a pályán (Oldaltörés)

A Föld a SpaceShipOne-ról
© NASA
Szintén óriási üzlet lehet a civil űrrepülés, amelynek úttörője vitathatatlanul a repülőgéptervező Burt Rutan, akinek SpaceShipOne nevet viselő járműve 2004-ben elnyerte az X-Prize díjat, amelyet az első, sikeres űrrepülést produkáló civil gép készítőjének ajánlottak fel.

„A nagy repülőgépgyártó cégeknek minden bizonnyal kényelmes pozíció, hogy akár 120 millió dollárt is elkérhetnek egyetlen rakétáért” – magyarázta Rutan, aki saját gépét mindössze 25 millióból építette meg. „Ez a helyzet azonban nem sokáig lesz tartható, hiszen egyre-másra jelennek majd meg az olcsó, többször használható űrjárművek, amelyet már a nagyközönség is használhat majd.”

Rutan jelenleg hétüléses, SpaceShipTwo nevű gépét teszteli, s tervei között szerepel egy világszínvonalú gyáregység felépítése a Mojave sivatagban. A Rutan-művek tervei szerint a sorozatban gyártott gépeket a tervezőmérnök társa, a Virgin-birodalom korlátlan ura, Richard Branson alkalmazza majd. 2008-tól ugyanis a Virgin Galactic megindíthatja szuborbitális járatait. Eleinte nagyjából 200 000 dollárba kerül majd egy pár perc súlytalanság, Rutan szerint azonban már így is több mint 100 előjegyzésük van.

A díjnyertes mérnök azt reméli, hogy a Virgin Galactic-en kívül még legalább 30 cég indítaná el saját űrrepülő társaságát, s ők is a SpaceShipTwo-ra szavaznak majd.

„Tíz éven belül a technológiai fejlődés olyan jegyárakat tesz majd lehetővé, hogy akár emberek milliói is megtapasztalhatják az űrutazás csodáját” – jósolja Rutan. Bár egyelőre sokan legyintenek a 200 000 dolláros összeg hallatán, számos cég máris érdeklődik, ugyanis súlytalansági kísérleteket végezni ilyen áron, valóságos ajándék számos vállalat számára, a korábban kutatás-fejlesztésre fordított költségekkel szemben. A közeli jövő óriási üzlete lehet tehát az űrbiznisz, a verseny még csak most indul, a rajtvonalon pedig még akad egy pár hely.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Tech

Az európai űrkutatás újabb nagy dobásai

A Huygens európai űrszonda leszállása a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra ráirányította a figyelmet az Európai Űrügynökség (ESA) egyre sikeresebb tevékenységére a kozmikus piacon. A következő években újabb nagy kalandok kezdődnek.

MTI Tech

Megérkezett a Szojuz a Nemzetközi Űrállomásra

Két nap út után kikötött a Nemzetközi Űrállomáson a Szojuz orosz űrhajó. A háromtagú személyzet - köztük az első brazil űrhajós - előreláthatóan októberig marad az űrben.

MTI Tech

A Szojúz 20 millió dollárért viszi fel a japán űrturistát

Enomoto Daiszuke japán üzletember egészségügyi szempontból alkalmas arra, hogy ő legyen a következő űrturista, aki szeptemberben a Szojuz űrhajó fedélzetén utazik a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – közölte a Space Adventures amerikai vállalat.

Tech

Célegyenesbe érkezett az MRO amerikai űrszonda

Célegyenesbe érkezett a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) amerikai űrszonda, amely pénteken kezdi meg fél éve tartó útjának legkockázatosabb szakaszát: Mars körüli pályára áll, hogy éveken át kutassa a vörös bolygó titkait.

MTI Világ

Magyar származású lehet az ötödik űrturista

Charles Simonyi, aki a Microsoft Word egyik vezető fejlesztőmérnöke volt, valószínűleg a jövő év tavaszán egy Szojuz orosz űrhajóval indul a Föld körül 350-400 kilométerre keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy hozzávetőleg egy hétig élvezze az űrrepülést. Utazásának és kiképzésének ára 20 millió dollár.

Világ

Eljutott a világűrig az első magán-űrrepülőgép

A világ első magán-űrrepülőgépe sikeresen befejezte rövid űrutazását: most először történt meg, hogy egy magánvállalkozás által épített űrrepülőgép eljutott a világűr "küszöbéig", azaz túllépte a 100 kilométeres magasságot, majd másfél órás űrrepülés után sikeresen visszatért kiinduló repülőterére.

Tech

Euro százmilliókat költenek űrkutatásra

Nemzetközi összefogásra és az űrhasznosító rendszerek rendszereire van szükség – hangoztatta Günter Verheugen, az Európa Bizottság alelnöke a Föld és a Világűr Hete címmel hétvégén zárult brüsszeli rendezvénysorozaton.